Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
=== Az októberi forradalom után ===
A fordulat után átmenetileg nem írt darabokat. (Illetve egyet igen, de azt a hatalom betiltotta.) Önéletrajzi regénytrilógiája befejező része, az ''Egyetemi éveim'' (Moi unyiverszityeti, 1922) sokkal komorabb hangvételű, mint az ''Inasévek'' vagy a ''Gyermekkorom''. Lenin (1924–31) c. portréjában nemcsak a népvezért, hanem a pozitív emberi erények megtestesítőjét is bemutatja. Az orosz kapitalizmus idején játszódik családregénye, Az ''[[Artamonovok]]'' (Gyelo Artamonovih, 1927). Az Átlag, a Kispolgár platóni ideáját akarja megírni ''[[Klim Szamgin élete]]'' (Zsizny Klima Szamgina, 1925-36) című [[epopeia|epopeiájában]]. Gorkij egy Faust-, Hamlet-szerű figurát akart alkotni Szamginnal, akit tervei szerint a [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenint]] éljenző tömeg taposott volna agyon [[1917]] áprilisában. A regénybe a századforduló [[Orosz Birodalom|Oroszország]]ának összes típusát, jelenségét bele akarta írni – kész csoda, hogy nem tudta befejezni. [[1928]]-ban körutat tesztett a [[Szovjetunió]]ban: úti benyomásait ''A Szovjetunióban'' (Po szojuzu szovetov, 1929–30) c. cikksorozatban rögzítirögzítette.
{{Idézet2|''Az orosz nép szégyenletesen szenved a szovjetek értelmetlen és tehetségtelen rendszere alatt. A kommunistákat le kell verni. Hogy ezek mekkora tolvajok, ha Maga tudná! És micsoda aljas burzsujok lesznek belőlük két-három év múlva!. Egy idő óta meggyőződtem róla, hogy nálunk ravaszul és ügyesen tevékenykedik valamilyen sötét, láthatatlan gazember keze. A gazemberek mindenütt diadalmaskodnak.''|Gorkij levele Leninnek 1921-ben (részlet)<ref>[http://hvg.hu/hetilap.essze/201319_gorkij_az_utcanev Spiró György: ''Gorkij, az utcanév''], hvg.hu</ref>}}