„Toszkána” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
GyS (vitalap | szerkesztései) a hivatkozások, két apró javítás |
||
1. sor:
{{Olasz régió infobox
|név=Toszkána
21 ⟶ 22 sor:
'''Toszkána''' ([[olasz nyelv|olaszul]]: ''Toscana'' {{kiejt|tosˈkaːna}}) [[Észak-Olaszország]] közigazgatási régiója; nyugaton a [[Tirrén-tenger]] irányában helyezkedik el. Észak-nyugat felé [[Liguria]], északon [[Emilia-Romagna]], keleten [[Marche]] és [[Umbria]], délen [[Lazio]] határolja. Közigazgatási székhelye: [[Firenze]].
Toszkána régiójához több sziget is tartozik ''(Arcipelago toscano),'' ezek nagyrészt [[Livorno megye]], kisebb részben [[Grosseto megye]] részét képezik.
== Földrajz ==
33 ⟶ 34 sor:
===Éghajlat===
Mivel Toszkána az
== Története ==
39 ⟶ 40 sor:
A mai Toszkána földje nagyjából megfelel az egykori etruszk városállamok által uralt területnek. Az etruszkokat a rómaiak igázták le, akik a földet lakóiról, az ún. Tuszikról vagy [[etruszkok]]ról Tusciának hívtak. A [[Római Birodalom]] bukása után a vidék keleti gót, bizánci és longobárd uralom alá került. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] a [[Frank Birodalom]] számára elhódította a longobárdok királyságát. [[1030]]-ban [[II. Bonifác]] lett a hercegség ura. Meggyilkolása után felesége, Beatrice uralkodott a toszkán vidékek felett. Tőle aztán leányára, [[Matilda toszkánai őrgrófnő|Matilda grófnő]]re szállt örökségként. Az [[invesztitúra]] harcainak idején a grófnő a pápa oldalára állt. De a [[Német-római Birodalom]] ura [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik császár]] igényt tartott a toszkánai földekre, így az örökség száz évre konfliktust okozott a pápák és a német-római császárok között. Ebben az időszakban a nagyobb települések, városok kivívták függetlenségüket. [[Pisa (település)|Pisa]] erőteljes hatalommal rendelkező köztársasággá alakult.
A [[14. század]]ban Toszkána a művészetek és az irodalom igazi kulturális központjává vált, ehhez olyan személyiségek járultak hozzá tevékenységükkel, mint [[Dante Alighieri|Dante]], [[Giotto di Bondone|Giotto]], a humanista [[Francesco Petrarca|Petrarca]] és [[Giovanni Boccaccio|Boccaccio]]. A [[toszkánai nyelv]] Itália irodalmi nyelvévé vált. [[1406]]-ban [[Firenze]] már magáénak tudhatta Pisa városát. [[1434]] után Firenzében a [[Medici-család]] kormányzott. [[I. Cosimo de’ Medici]], aki [[1537]]-től Firenze hercege, majd [[1569]]-től nagyhercege lett, megnövelte hercegsége területét [[Siena]] felé, melyet még [[V. Károly német-római császár]]tól kapott ajándékba. Ez az adomány a Medicieket a [[Spanyolország|Spanyol
[[1737]]-ben férfiágon kihalt a [[Medici-család|Mediciek]] dinasztiája. A [[lengyel örökösödési háború]]t lezáró, [[1735]]-ben megkötött, majd 1738-ban ratifikált [[bécsi béke (1738)|bécsi békeszerződés]] értelmében a [[Toszkánai Nagyhercegség]] [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc István]] hercegre szállt (III. Ferenc néven), aki később, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] főhercegnő férjeként, I. Ferenc néven [[Nyugati császárok listája|német-római császár]] lett. [[III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg|III. Habsburg Ferdinánd nagyherceget]] a franciák [[1799]]-ben egy időre megfosztották hatalmától, majd [[1814]]-től [[1824]]-ig ismét ő uralkodott a toszkánai birtokok felett. A hercegséget [[1859]]-ben [[II. Viktor Emánuel olasz király|II. Viktor Emánuel]] [[Szardínia királyainak listája|szárd–piemonti király]] csapatai vették be. [[1860]]-ban a Toszkánai Nagyhercegséget beolvasztották az egyesült [[Olasz Királyság]]ba.
51 ⟶ 52 sor:
* [[Arezzo megye]] ''(Provincia di Arezzo)'', székhelye: [[Arezzo]],
* [[Firenze megye]] ''(Provincia di Firenze)'', székhelye: [[Firenze]],
* [[Grosseto megye]] ''(Provincia di Grosetto)'', székhelye: [[
* [[Livorno megye]] ''(Provincia di Livorno)'', székhelye: [[Livorno]],
* [[Lucca megye]] ''(Provincia di Lucca)'', székhelye: [[Lucca]],
115 ⟶ 116 sor:
'''Üdülőturizmus'''
Tengerpartja 330 km-en homokos strandokkal és enyhe klímával csábítja a fürdőzni vágyó vendégek sokaságát, néhány jellegzetes üdülőtelepülése: Marina di Massa, Marina di Pietrasanta, Marina di Cécina, Follónica, Punta Ala, Principina a Mare, illetve kedvelt úticél még [[Elba]] szigete.
'''Gasztronómiai turizmus'''
215 ⟶ 216 sor:
* [[Laura Morante]]
* [[Leonardo da Vinci]]
* [[Fibonacci|Leonardo Fibonacci]]
* [[Leonardo Pieraccioni]]
* [[Leon Battista Alberti]]
| |||