„Szélsőjobboldal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Bővítés
7. sor:
| style="background:#E0E0FF;" | Mérsékelt<br>politikai<br>eszközök || [[Jobboldal]]i<br>középpártok || Ultra-<br />nacionalisták,<br /> fajvédők
|-
| style="background:#E0E0FF;"| Radikális<br />politikai<br />eszközök<ref>Például fenyegetés, személyes megfélemlítés, félkatonai szervezetek létrehozása és erőszakos cselekmények elkövetése.</ref> || Nemzeti<br>radikálisok || [[Neonáci]]k
|}
A '''szélsőjobboldal''' kifejezés a [[politikai spektrum]] azon szereplőire használatos, akik többek közt a hagyományos értelemben vett [[jobboldal]]i középpártokkal sok kérdésben egyetértve, de azoktól egyben el is határolódva jóval szélsőségesebb, gyakran [[Agresszió (pszichológia)|agressziót]] tanúsító nézeteket vallanak. A modern szélsőjobboldali [[ideológia|ideológiák]] legismertebb formái az (egymáshoz hasonló) [[nemzetiszocializmus]] és a [[fasizmus]]. AManapság ''fasizmus''ta „fasizmus” szót használják magyűjtőfogalomként gyűjtőfogalomnakaz aáltalában vett [[nacionalizmus|nacionalista]] szélsőjobbraszélsőjobboldalra, amelynek egyedi megnyilvánulásai voltak az olasz fasizmus és a német nemzetiszocializmus.
 
== Az ideológia összetevői ==
A szélsőjobboldali politikai [[ideológia|ideológiák]] némely képviselői tagadják az [[univerzalizmus]]t, az emberek általános [[Társadalmi egyenlőség|egyenlőségét]]. Gyakran kirekesztők, [[rasszizmus|rasszisták]] vagy [[antiszemitizmus|antiszemiták]], bevándorló-ellenesek. Kitüntetett, [[természet]]től fogva felsőbbrendű közösségnek valamely [[rassz]]t (Európában és Észak-Amerikában a fehéreket, [[Afrika|Afrikában]] a feketéket, [[Japán]]ban a [[japánok]]at) vagy valamely [[nemzet]]et tekintenek. [[Sovinizmus]]ukat előszeretettel állítják be egészséges [[patriotizmus]]ként. A közösség politikai szervezőelve többnyire nem a [[demokrácia]], hanem felsőbbrendűségen vagy kiválasztottságon alapuló [[kultusz|vezérkultusz]], [[tekintélyelvűség]] s az ezekből felépülő hierarchikus rendszer. A felsőbbrendűséget vagy a „természet rendjére” (lásd: [[szociáldarwinizmus]]), vagy valamilyen misztikus hatalomra való hivatkozás, [[fajelmélet]] igazolja.
 
Az 1920-as–30-as években jellemző volt még a [[technika]]i fejlődés csodálata, az új találmányok (pl. [[film]], [[rádió]], [[autó]], [[repülőgép]]) dicsőítése. [[Esztétika|Esztétikáját]] a [[monumentalitás]], az arctalan tömegek és a vezér kettősének megjelenítése jellemezte.
 
A szélsőjobboldal támadja a [[liberalizmus]]t és a [[kommunizmus]]t, de még a mérsékelten [[nacionalizmus|nacionalista]] [[polgári demokrácia|polgári demokratikus]] [[konzervativizmus]]t képviselő [[politikai párt|pártokat]] is. Idegen érdekek kiszolgálóinak, hazafiatlannak, becstelennek illetve gyávának nevezi őket.
 
A szélsőjobboldali gazdasági nézetek általában a „nemzeti [[kapitalizmus]]” megvalósítását tűzik ki célként. Ez a profitszerzésre irányuló [[kereskedelem]] és a [[kereskedelmi bank]]ok, pénzügyi közvetítők korlátozását, csak a nemzet tagjai részére biztosított teljes kereskedelmi szabadságot, esetenként az erős [[állam]]i beavatkozást ([[etatizmus]]t), a [[korporatizmus]]t (a termelők hivatásrendbe szervezését), és a teljes önellátást, az [[autarchia|autarchiát]] takarja.
 
A szélsőjobboldal nem [[konzervativizmus|konzervatív]], hanem [[progresszivizmus|progresszív]]: saját elképzeléseinek bevezetésétől, megvalósításától várja egy eljövendő jobb, harmonikus [[társadalom]] létrejöttét.
 
== Szélsőjobboldali pártok, szervezetek Európában ==