„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
A '''fehérvári jog''' a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, melyet elsőként a [[Magyar Királyság]] világi fővárosának számító [[Székesfehérvár]] kapott meg, mely ezzel első modern városunkká vált. A hagyomány szerint már [[I. István magyar király|I. István király]] ellátta különleges jogokkal székhelyét, majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] erősítette azt meg [[1237]]. évi [[Kiváltság|privilégiumával]]. Más vélekedés szerint azonban [[III. István magyar király|III. István király]] adományozhatta Fehérvárnak azokat a kitüntető jogokat, melyeket IV. Béla újított meg. III. István több mint egy évszázaddal később, a [[12. század]] közepén uralkodott, de ha valóban tőle kapta privilégiumait a város, akkor is a legelső, jogaiban is megerősített város Székesfehérvár volt.
Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli [[Európa|Európában]] mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek.<ref>History, a világtörténelmi magazin - Városaink kezdetei (VII. évf. 4. szám, 26. old.)</ref> A [[13. század]] közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést sem lehetett városnak tekinteni, ennélfogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló budai joggal
== Története ==
| |||