„Baleár-szigetek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a sortör Címke: HTML-sortörés |
A 'Palma de Mallorca' szócikkből áthozva — itt van a helye Címke: HTML-sortörés |
||
69. sor:
[[Fájl:Baleares-rotulado.png|bélyegkép|300px|A Baleár-szigetek térképe]]
==Története==
[[Fájl:CHRISTMAS(1851) p012 PALMA, MAJORCA.jpg|bélyegkép|balra|150px|A város látképe egy 1851-ből való metszeten]]
A szigetcsoport legkorábbi lakóiról számos legenda maradt fent, az egyik hagyomány szerint a szigeteket a trójai háború után a görögök gyarmatosították.<br>A szigetek lakossága nagyon vegyes, akiknek szokásairól több furcsa történetet is meséltek. Egyes történet szerint az itt talált nép eleinte csupaszon, vagy csak juhbőrbe burkolva jártak – innen ered a szigetek neve (Gymnesian-szigetek) a népi etimológia egyik változata szerint – a föníciaiak öltöztették fel őket a széles tunikákba. Más történetek szerint meztelenek csak a nyári forróságban voltak. Más legendák pedig úgy tartják, hogy a lakosság üreges sziklák között és mesterséges barlangokban élt. Házasságuk és temetkezési szokásaik is sajátosak, római megfigyelők szerint Diodoroszhoz kapcsolódnak. <!--Ő kicsoda? Ha görög, akkor a második 'Ó' hosszú. Latinosan viszont 'Diodorus' lenne.-->
[[Fájl:Arc de l'Almudaina.JPG|bélyegkép|balra|150px|]]
Az [[ókor]]ban a szigetek lakói zsoldosként szolgáltak, először a karthágóiak, utána pedig a rómaiak alatt. A [[föníciaiak]] a szigeteket nagyon korai időkben birtokba vették; a kolonizációnak egy figyelemre méltó nyomát őrzi a város Mago (MAO Menorca). [[Karthágó]] bukása után a szigetek a jelek szerint gyakorlatilag függetlenek lettek. A rómaiak azonban könnyen találtak ürügyet a szigetek elfoglalására. A nagyobb szigeten 3000 római és spanyol telepes alapította meg Palma és Pollentia városát.
Geiserich [[vandálok|vandál]] király hódította meg a szigeteket, majd valamikor 461 és 468 körül a [[Római Birodalom]]. Azonban 533 végén, vagy 534 elején, az Ad Decimum csata után a Bizánci Birodalom irányítása alá került. Később, 698 és a 707 között az Omajjád kalifátus uralma alá került. 859–862 között pedig a virágzó szigeteket a svéd viking király Björn Ironside és testvére Hastein fosztották ki.
902 körül a [[Córdobai Kalifátus|Córdobai Emirátus]] volt névlegesen a sziget hűbérura, majd a Cordobai Emirátus szétesése után a tizenegyedik század elején Mujahid al-Siqlabi, Taifa Denia uralkodójának flottája szerezte meg az irányítást a szigetek felett 1015-ben a későbbi Szardínia és Pisa expedíciók bázisaként. 1050-ben a sziget kormányzója Abd Allah ibn Aglab fellázadt, és létrehozta a független Taifa Mallorcát.
[[Fájl:Can Espanya Serra.jpg|bélyegkép|balra|150px|]]
Évszázadokon át a baleár hajósok és kalózok voltak a [[Földközi-tenger]] nyugati partjainak urai. De az olasz tengeri köztársaságok bővülő befolyása és a hatalomváltás az [[Ibériai-félsziget]]en a muszlim államok és a keresztény államok között sérülékennyé tette a szigeteket. 1113-ban indult keresztes hadjáratot vezető Ugo da Parlascio Ebriaco érsek Pietro Moriconi Köztársaság Pisa, 420 hajóval, a nagy hadsereg és a pápa személyes megbízottja. Az olasz városok Firenze, Lucca, Pistoia, Róma, Siena, és Volterra, a szardíniai és korzika katalán erők mellett Ramon Berenguer, Hug II Empúries, és Ramon folC II Cardona Spanyolországból érkezett, és occitanian erők mellett William V. Montpellier, Aimery II Narbonne, és Raymond I. Baux Franciaországból érkezett. Az expedíció jelentős támogatást kapott, I. Constantinus a Logudoro-tól és a Porto Torres.
[[Fájl:Sa seu fachada.jpg|bélyegkép|balra|150px|]]
A keresztes hadjárat során, 1115-ben kifosztották Palma-t, ez a szigeteken, véget vetett a nagy tengeri hatalom időszakának, de egy éven belül a most összetört szigetek elfoglalták a berber almorávidákat. Az Almoravidok legyőzték, és 1147-ben leváltották Észak-Afrikában és az Ibériai-félszigeten a rivális Almohad Marrakech dinasztiát. Muhammad ibn Ganiya, a Almoravid igénylő, Palma-ba menekült és azt fővárossá alapította. Dinasztiája, a Banu Ghaniya szövetségest keresett, hogy visszaszerezze az Almohad királyságot, Genovának és Pisának megadta az első kereskedelmi engedményeket a szigeteken. 1184, egy expedíciót küldtek visszaszerezni Ifrikija (a part menti területeken a mai Tunézia, Algéria keleti és nyugati Líbia), de az expedíció vereséggel végződött.
1229-ben [[aragóniai I. Jakab]] meghódította Mallorca-t. Mallorcat gyorsan követte a többi sziget meghódítása is: 1232-ben Menorca és 1235-ben Ibíza is. 1236-ban a legtöbb sziget I. Péter építette ki királyságát. Péter uralkodott Palma-n, de halála után 1258-ban, a szigetek visszatértek az Aragóniai koronához.
James halála után 1276-ban fiai között osztották fel a tartományokat, mellyel egy új Királyság jött létre Mallorcán a Baleári-szigeteken és a szárazföldi megyékben Roussillon vagy Montpellier, fia, II. James irányítása alatt, a vazallus Aragónia Királyság pedig bátyjára, Peter-re maradt.
[[Fájl:Palmeres washintònies al Krekovic.JPG|bélyegkép|balra|150px|]]
1469-ben, aragóniai Ferdinánd (Aragónia királya) és [[I. Izabella kasztíliai királynő]] (Queen of Kasztília) voltak házasok. Haláluk után, saját területükön (addig külön kormányozták) unokájuk, V. Károly császár uralkodott. Ez tekinthető a modern spanyol állam alapjának.
A Baleár-szigetek is gyakran támadták meg [[berberek|berber]] kalózok Észak-Afrikából; Formenterat lakossága átmenetileg felhagyta lakossága is. 1514-ben, 1515-ben és 1521-ben a Baleár-szigetek partjain és a spanyol félszigeten a török kalózok parancsnoksága alatt az oszmán tengernagy, Hajreddin Barbarossa rajtaütött a lakosságon.
1713-ban az [[Utrechti béke (1713)|utrechti szerződés]] eredményeként Menorca szigete brit gyarmat. Ezt a szerződést aláírta Nagy-Britannia, a Norvég Királyság Portugália, valamint a Spanyol Királyság is, hogy véget vessen a spanyol örökösödési háború okozta konfliktusnak Gibraltár, a Menorca Királyság, Nagy-Britannia, Szardínia közt. A Spanyolországban aláírt párizsi békeszerződés 1783-ban azonban a francia forradalmi háborúk idején Spanyolország Franciaország szövetségese lett, francia uralom jött.
Menorca végül visszakerült Spanyolországhoz. Az utolsó brit megszállás, 1798-tól 1802-ig tartott a brit haditengerészeti erők folyamatos jelenléte mellett, ami azonban azt jelentette, hogy a Baleár-szigeteket soha nem foglalták el a francia napóleoni háborúk idején.
== Lakosság ==
| |||