„Gaja-patak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
rendezés |
||
1. sor:
{{más|Galya-patak}}
{{Folyó infobox | adminisztratív egység típusa = Magyarországi megyék
A '''Gaja-patak''' a [[Keleti-Bakony]] legfontosabb vízfolyása. [[Nagyesztergár]] mellett, Veim-pusztán ered, és 20 kilométeren át [[kelet]] felé folyik, majd [[Bodajk]]nál délre fordul. Vizével táplálja a [[Fehérvárcsurgói-víztározó]]t és dél felé folytatja az útját. [[Moha (település)|Moha]] alatt a [[Móri-víz]]zel, [[Székesfehérvár]] mellett pedig a [[Séd]]del együtt a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvízbe]] torkollik. A pataknak régebben nagy gazdasági szerepe volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 vízimalom.▼
| adminisztratív egység neve = [[Veszprém megye|Veszprém]] és [[Fejér megye]]
}}
▲A '''Gaja-patak''' a [[Keleti-Bakony]] legfontosabb vízfolyása. [[Nagyesztergár]] mellett, Veim-pusztán ered, és 20 kilométeren át [[kelet]] felé folyik, majd [[Bodajk]]nál délre fordul. Vizével táplálja a [[Fehérvárcsurgói-víztározó]]t és dél felé folytatja az útját. [[Moha (település)|Moha]] alatt a [[Móri-víz]]zel, [[Székesfehérvár]] mellett pedig a [[Séd]]del együtt a [[Sárvíz (Fejér megye)|Sárvízbe]] torkollik.
== Földrajz ==
A Gaja volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, [[Székesfehérvár]] falait védték a támadásokkal szemben.▼
=== Mellékvizek ===
A patakba torkollik a [[Malmi-patak]], a [[Szápári-ér]], a [[Súri-patak]], a [[Fekete-berki-vízfolyás]] és a [[Velegi-vízfolyás]].
A Gaja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység működési területéhez tartozik.<ref>{{cite web|url=http://www.vizeink.hu/details.php?alegyseg=1-13|title=Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység|accessdate=14-09-2013 }}</ref>
===
A Gaja-patak jellemző halfajai a következők:
*tavi pisztráng ( Salmo trutta lacustris. )
24 ⟶ 27 sor:
*[[sügér]] (Perca fluviatilis)
=== Adatok ===
Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi. Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. Vízhozama függ a csapadék mennyiségétől, hóolvadáskor, nagyobb esőzések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet.▼
Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi.
▲
== Part menti települések ==
39 ⟶ 41 sor:
* [[Sárkeresztes]]
* [[Székesfehérvár]]
==Jegyzetek==▼
== Történelem ==
{{jegyzetek}}{{Az Országos Kéktúra 9. szakasza}}▼
▲A Gaja volt az egyik táplálója azoknak a mocsaraknak, melyek az egykori királyi székhely és koronázóváros, [[Székesfehérvár]] falait védték a támadásokkal szemben.
A pataknak régebben nagy gazdasági szerepe volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 vízimalom.
== Turizmus ==
A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai Római-fürdő szurdoka, valamint a [[fehérvárcsurgó]]i [[Gaja-völgy]] is, amely több km hosszan elnyúló [[Szurdok (felszínforma)|szurdokvölgy]]. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik.
Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.
▲== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
{{DEFAULTSORT:Gajapatak}}
[[Kategória:A Bakony patakjai]]
| |||