„Emberi agy” változatai közötti eltérés

a
Kékítés.
a (Kékítés.)
c{{egyért2|''az emberi agyról''|Agy}}
{{egyért2|''az emberi agyról''|Emberi idegrendszer}}
 
| accessdate = Mar 2009}}</ref>
 
Az agy megnövekedése az [[Nagyagy|agykéreg]] ''(cortex cerebri)'', az előagyat borító tekervényes rétegzett idegszövet megnagyobbodásának az eredménye (elsősorban a [[AgyféltekeAgyféltekék|homloklebeny]] területén), ami különös kifejlődése az embernél a homlok kidudorodásában nyilvánul meg, és különös szerepet játszik az igazgatás és végrehajtás irányításában, vagyis az önuralmat, a tervezést, a logikus és az elvont gondolkozást szolgálja.
 
Az agy felépítésében részt vesz az [[agytörzs]] ''(truncus cerebri)'', a [[köztiagy]] ''(diencephalon)'', a [[kisagy]] ''(cerebellum)'' és az emberben arányaiban jóval nagyobb kiterjedésű nagyagyféltekék ''(hemispherum)''.
* [[Középagy]]: az agy telefonközpontja, ahonnan az agy az idegrendszer többi részeivel kommunikál
 
[[Fájl:Gray733.png|thumb|200|right| A [[Kérgestest|Corpus callosum]] feltárva, felülnézet. Ez az agy féltekéi között fekvő, azokat összekötő vastag idegköteg. A képen az agy frontális pólusa felül található. ]]
 
* [[Corpus callosum]]: az agy két féltekéje közötti csatornában elhelyezett, azokat összekötő masszív fehérállomány, egy több mint 200 millió axonnyúlvánnyal rendelkező idegnyaláb
Az agy idegsejtjei kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak, és az agy utasításai a főleg [[Idegsejt|axonokból]], illetve [[Idegsejt|dendritekből]] álló hálózatban apró elektromos kisülések útján továbbítódnak, amelyeket a hálózati vonalban az egyes sejtek stratégikus pontjai közé szúrt mikroelektródák segítségével mérhető, ''[[Emberi idegrendszer|akciós potenciálnak]]'' nevezett feszültségmaximumok, vagy csúcspontok létrejötteként észlelhetünk. Elektromos mérőműszerrel persze nemcsak az akciós potenciál értéke, hanem a feltöltés időbeli folyamata is követhető.
 
Az elektrokémiai jelzést [[Ingerületátvivő anyaganyagok|neurotranszmittereknek]] nevezett [[Szerves kémia|szerves vegyületek]] viszik sejtről sejtre. Azokat a sejteket amelyek információt hoznak a központi idegrendszer irányába [[idegsejt|afferens neuron]]oknak, azokat pedig amelyek utasításokat visznek az izmok, mirigyek, színsejtek stb. felé, vagyis az ellenkező irányba [[idegsejt|efferens neuron]]oknak nevezzük. Egy tipikus agysejten való jelzésáthaladást mutat az itteni ábra.
 
[[Fájl:Központi idegrendszer neuron.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Neuron]]
A kisülés az '''axondombon''' kezdődik, majd az axonon keresztül, annak végét elérve egy szinapszisba érkezik, ahol új neurotranszmitter molekulák létrejöttéhez vezet, és szomszédos sejt dendritjeivel érintkezve annak feltöltését gerjesztheti. Ez a folyamat addig folytatódik amíg az ingerület egy meghatározott sejtet (például egy efferens jelzéssorozat esetén izommozgató sejtet) el nem ér.
 
Az elektromos jelzés tehát a sejttesten és az axonfonalakon kerestzül vezetődik. Ez nem az általunk jól ismert [[Ohm-törvénye|Ohm-törvény]] alapján való áramvezetés, hanem vezetődarabkák sorozatos feltöltését követő kisüléseiből áll. Vezetőként az axon szolgál. Ez a kb. 1 mikrométer (10<sup>−6</sup>m) átmérőjű változatos hosszúságú ''fonal'', amit [[Idegsejt|mielinhüvely]] (velőshüvely) szigetel. A [[Szigetelő|szigetelést]] az axont beburkoló speciális [[Idegsejt|glia]] sejtek ''(Schwann sejtek)'', a központi idegrendszer esetében [[Idegsejt|oligodendrociták]] állítják elő, és ezek végzik a karbantartást is. A szigetelés azonban nem folyamatos, és azt az axon vonalán egyenlő távolságú szakaszokban, kb. 1 mikrométer hosszúságú hézag a [[Agy|Ranvier-féle befűződés]] ismételten megszakítja. A töltés átadása hézagról hézagra való sorozatos átugrással, ún. [[Agy|szaltatórikus]] ''áramvezetéssel'' történik. Az effajta ''áram'' az Ohm-törvényen alapuló áramvezetésnél kb tízszerte gyorsabb. Az áram tehát egy sorozatos feltöltési [[hullám]] formájában terjed, ami nem [[hullám|harmonikus]], hanem csökkenő [[hullám|amplitúdó]]jú. Ha tehát az eredeti potenciál nem elég magas, vagy a szigetelés meghibásodása miatt nagy a veszteség, akkor a jelzés, vagy utasítás nem érkezik célba, ami a test működésének a megbetegedésével jár. (Lásd lejjebb: ''(Amyotrophiás lateralsclerosis)''
 
Az idegsejtfal csatornái nyitására illetve zárására szolgáló [[Ingerületátvivő anyagok|neurotranszmitterek]] mindegyikének valamelyest más a hatása, illetve a jellege. A [[kémia|katalizáló]], serkentő hatást gyakorlóak, például az [[acetilkolin]], a [[Ingerületátvivő anyagok|glutamát]] és a [[szerotonin]] vegyületek, a Na<sup>+</sup>, K<sup>+</sup>, illetve Ca<sup>2+</sup> kationok csatornáinak állapotára hatnak, a főleg gátló, [[kémia|inhibitor]]ként ható [[GABA]] és [[glicin]] vegyületek pedig a Cl<sup>-</sup> anion csatornára. Az agy neuronjaiban ez a két utolsó játszik főszerepet. A neurotranszmittereket nagyrészt az axonvégződések termelik a szinapszisokban.
[[Fájl:Mouse Chandelier Cell.jpeg|thumb|240px|Egy egérből származó chandelier sejt, (rekonstrukció: Alan Woodruff and Rafael Yuste, PLoS Biology ]]
 
Az agykéreg legfejlettebb része a [[Nagyagy|neocortex]], más néven isocortex (magyarul ''új agykéreg''), ami a [[Természetes szelekció|természetes kiválasztódás]] folyamatának utolsó szakaszában jelent meg főleg a homloklebenyben. Ennek különleges sejtjei a nagyméretű és hosszú [[Idegsejt|axonokkal]] rendelkező, alakjukról [[Idegsejt|piramissejteknek]] nevezett idegsejtek. A sokkal kisebb, több néven is ismeretes<ref>A más nyelveken leggyakrabban csillár alakjáról elnevezett, franciából átvett [[Idegsejt|chendelier-sejt]] neve mellett ''interneuron'', vagy ''axo-axiális sejt</ref> sokelágazású [[Idegsejt|csillár-sejt]] közvetítésével egyetlen ingerület az elágazott utakon egyidejűleg számos helyre is el tud jutni. Ennek franciás neve kinézetéből ered: felső, patronoknak vagy töltényeknek (angolul ''cartridge'') nevezett [[Idegsejt|dendritjeinek]] csillárszerű elhelyezése miatt. A távközlés szempontjából azonban nem minden chandelier-sejt egyenértékű. Van olyan, amely stratégikusan, egy piramissejt közelében, annak fő axonjához kapcsolva, annak közelsége és az axonnal való szoros kapcsolatán keresztül különösen erős hatást tud gyakorolni a közeli piramissejtre.<ref name="pmid18767905">{{cite journal |author=Molnár G, Oláh S, Komlósi G, Füle M, Szabadics J, Varga C, Barzó P, Tamás G |title=Complex events initiated by individual spikes in the human cerebral cortex |journal=[[PLoS Biol.]] |volume=6 |issue=9 |pages=e222 |year=2008 |month=September |pmid=18767905 |pmc=2528052 |doi=10.1371/journal.pbio.0060222 |url=http://biology.plosjournals.org/perlserv/?request=get-document&doi=10.1371/journal.pbio.0060222}}{{PMC|2528052}}</ref>
 
=== Az agykéreg térképe ===
* '''[[SPECT]] (Single photon emission computed tomography)''' vagyis ''Magányos foton-emissziós számítógépes tomográfia''<ref>A pontos fordítás ellenőrizendő</ref>
* '''[[Pozitronemissziós tomográfia]] (PET)'''
* '''[[Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálatrezonanciavizsgálat]] (FMRI)'''
* '''[[MRI|Diffusion MRI]] (Diffúziós MRI) más néven ''(Diffusion tensor Imaging, DTI)'''''