„Pap (hivatás)” változatai közötti eltérés

A '''pap''' ([[latin nyelv|latinul]] ''sacerdos'', [[görög nyelv|görögül]] ''presbyter''), az isteni tisztelet és vallási szertartások végzésére felhatalmazott személy. Ősidőkben a család- vagy törzsfő volt egyszersmind a pap is, később ezt a hivatalt a királysággal kötötték egybe. [[Athén]]ben és a [[Római Birodalom]]ban, sőt másutt is a legfőbb pap királyi címet viselt, míg ellenben a Kelet zsarnoki államaiban a papi méltóságot csakhamar különválasztották az uralkodóétól, s ott részint a választás vagy [[hivatás]], részint az örökösödéssel járó magasabb műveltség és bölcsesség egy kiváltságos, elzárkózott papi kaszt kialakulására vezetett. Egy az [[egyiptom]]iaknál, [[görögök]]nél és [[Ókori Róma|rómaiaknál]] a papok, mint kormánytanácsosok, nagy befolyással voltak az államügyekre is. Eredeti hivatásuk az volt, hogy titkos jelekből ([[orákulum]]ok, madarak röpte, [[Római vallás#B.C3.A9lj.C3.B3sl.C3.A1s|béljóslás]]) az istenek akaratát kifürkésszék, s a nemzeti vallásos szertartásokat (áldozatokat, imákat, körmeneteket) vezessék. Mint másutt, úgy a [[zsidók]]nál is a papoktól származott a vallásos törvényhozás, mely jobbára csak az áldozati szertartásokkal, az ünnepekkel, az evési és tisztálkodási szabályokkal foglalkozott, s ezekkel kezükbe adta a nép politikai és vallási vezetését mindaddig, míg ezt az írástudók magukhoz nem ragadták. A zsidó papság csak később fejlődött önálló kaszttá, melynek élén a főpap állt, s a templomi szolgákat, meg az áldozati szertartások teljesítését 24 papi osztály végezte, melyek mindegyikének megvolt a maga elöljárója, s mindegyik egy hétig állt szolgálatban. Jövedelmüket a tizedekből s áldozati zsengékből kapták; ruházatuk fehér kabát, tarkán hímzett öv és fehér [[turbán]], vagy bisszus-fejszalagok voltak. Sokféle papi munka létezett.

 

 

== Források ==