„Hierapolisz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Belső hivatkozás módosítása |
kieg |
||
18. sor:
Hierapolisz része az [[UNESCO]] [[világörökség]]i helyszíneinek; nem tévesztendő össze a kelet-törökországi Hierapolis Bambyce (Mabog) városával.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 19. században is használták. [[II. Attalosz pergamoni király]] emelt egy templomot a Lükosz-völgyi Hüdrala fölött, amely magjává lett Hierapolisz városának. A várat a [[IV. Szeleukosz szeleukida király|IV. Szeleukosz]] elleni győztes háborúja emlékére emelte. A város neve eredetileg a nem a ''szentség'' fogalmára utalt, hanem a [[Pergamon]]t alapító [[müszia]]i király feleségének, Hierának a nevét kapta. Hierából hamarosan Hierapolisz lett, aminek másodlagos jelentése a Szent Város. [[II. Eumenész pergamoni király|II. Eumenész]] idején az uralkodó anyja, Apollónisz volt a város védnöke. [[III. Attalosz pergamoni király|III. Attalosz]] i. e. 133-ban Rómára hagyta országát, így Hierapolisz is római fennhatóság alá került.
Pamukkale gyógyvizű forrásait már az i. e. 2. században is használták, [[Európa]] minden részéről érkeztek ide a gyógyulni vágyók. Sokan telepedtek le Hierapoliszban és haltak meg itt. A temető hatalmas területen fekszik, rengeteg, kőből emelt síremlékkel, ami miatt kiérdemelte a ''nekropolisz'' elnevezést is. A források különlegessége, hogy nagy területen, lépcsőzetesen helyezkednek el.▼
A termálvíz aktív szubvulkáni tevékenységhez kötődik, így a város többször romba dőlt és épült újjá. 17-ben, [[Tiberius római császár|Tiberius]] idején egy óriási földrengés teljesen lerombolta és csak 60-ban, [[Nero római császár|Nero]] alatt kezdődött meg az újjáépítés. A római idők fénykora a 217-ig tartó időszak, amikor például [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] és [[Caracalla római császár|Caracalla]] nagy mennyiségben importálták a termálvizet a fürdőikhez. Caracalla ekkor Laodikeiában is nagy fürdőt építtetett.
I. sz. [[17]]-ben egy földrengés elpusztította a várost, melyet újjáépítettek. [[1534]]-ben azonban egy újabb földrengés rázta meg a területet és teljesen lerombolta a várost, mely elhagyatott vidékké vált. Amikor a [[20. század]]ban újra fölfedezték [[Pamukkale]] ''Pamutkastélyát'', a várost feltárták és egy múzeumot létesítettek a leletek kiállításához. Hierapoliszban találjuk ''Kleopátra fürdőjét'', melyben a legenda szerint maga [[Kleopátra]], az egyiptomi királynő fürdőzött. A forrás fölé épült, [[márvány]]kővel kirakott ősi uszodában a látogatók is megmártózhatnak. ▼
A város egészen a [[szeldzsukok|szeldzsuk]] hódításokig élénk maradt. Az 1071-es [[manzikerti csata]] után háborús hadszíntérré vált, ahol változó sikerrel 1097-ig gyakran cserélt gazdát a terület. [[II. Ióannész bizánci császár]] idején épültek az utolsó bizánci létesítmények. Egészen 1210-ig ismét változó fennhatóság volt, míg Gıyaseddin Keyhüsrev végleg el nem foglalta.
▲
▲
Jelenleg olasz tudósok dolgoznak a város helyreállításán. Az egykori főutcát övező oszlopokat is ők állították fel újra. A romok között megtekinthetők többek között egy bazilika és egy színház romjai is. A várost övező környék parkosítása és kövezése jelenleg is folyik, melynek célja, hogy megkönnyítsék az egyre növekvő számú turista eljutását Hierapoliszon keresztül Pamukkale medencéihez.
== Fo
== További információk ==
| |||