„Hegyi gorilla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
A hímek tömege általában kétszerese a nőstényekének, eléri a 220 kg-ot, a gorillák közül ez az alfaj a legnagyobb. A nőstények mindössze 70–115 kg tömegűek.<ref name=Wood1983>{{cite book |author=Wood |title=The Guinness Book of Animal Facts and Feats |publisher=Sterling Publishing |year=1983 |isbn=978-0851122359}}</ref><ref>{{cite book|last=Miller|first=Patricia|title=Gorillas|year=1997|isbn=0919879896|pages=64|url=https://books.google.com/books?id=wSXgVKUYpvgC&pg=PA8}}</ref> A kifejlett hímek koponyája tetején és hátulján csontos kiemelkedés van, ettől fejük kúpos alakúnak tűnik. Ehhez a kiemelkedéshez tapadnak az erőteljes rágóizmok, melyek az alsó állkapocshoz csatlakoznak. A kifejlett nőstényeken is megtalálható a csontos kiemelkedés, de náluk kevésbé erőteljes.
A kifejlett hímeket ''ezüsthátúnak'' is hívják, mivel koruk előrehaladtával szürkés vagy ezüstös szőr fejlődik hátukon. Hátszőrzetük rövidebb, mint testük többi részén, karjukon viszont különösen hosszú. A hátsó lábukra állt hímek akár az 1,5–1,8 m magasságot is elérhetik, karjuk fesztávja 2,25 m, tömegük elérheti a 200–225 kg-ot. A legmagasabb ezüsthátú gorilla 1,94 m magas volt (1938-ban lőtték le [[Észak-Kivu tartomány|Észak-Kivuban]]), míg a legnehezebb gorilla 1,83 m magas és 266 kg volt.<ref name=Wood1983/>
A hegyi gorilla alapvetően a talajszinten él, négy lábon jár. Gyümölcsökért képes azonban fára is mászni, ha a fa elbírja a súlyát, és rövid távon két lábon is képes járni. Mint az összes főemlősnek (kivéve az embert), a gorillának is hosszabb a karja mint a lába (15-20%-kal). Ujjízületeire támaszkodva jár (mint a [[csimpánz]], de nem úgy, mint a [[bonobó]] és az [[orangután]] fajok), súlyát begörbített ujjainak hátulja tartja és nem a tenyere.
| |||