„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

Mivel a neandervölgyi emberek főleg a [[pleisztocén]] jeges periódusaiban éltek, ezért testük nagymértékben alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, hogy a szervezetük hővesztesége a legkisebb legyen (ezek a jellegek a mai eszkimók és lappok testfelépítésében is megfigyelhetőek). Testalkatuk legjobban egy birkózóéra hasonlított. A modern ember minden rassza hozzájuk képest sokkal karcsúbb, ami megerősíti, hogy melegebb éghajlathoz (Afrikában) alkalmazkodott. Az afrikai populációban fennmaradt a modern ember ősi gracilitása, míg a többi rassznál a neandervölgyiekkel való keveredés segítette elő a hideghez alkalmazkodást. Ehhez hozzátartoznak a testszőrzet, a fehér bőr és a hízásra hajlamosító gének.
 
A [[férfi]]ak átlagosan 165164–168&nbsp;cm, a [[nő]]k pedig 155152–156&nbsp;cm testmagasságot értek el, ami megegyezik a mai emberre jellemző, kismértékű [[nemi szelekció|nemi dimorfizmussal]] (kétalakúság).<ref name="Helmuth1998">{{Cite journal|author=Helmuth H |title=Body height, body mass and surface area of the Neanderthals |journal=Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie |volume=82 |issue=1 |pages=1–12 |year=1998 |pmid=9850627 |doi= |url= }}</ref> A főbb fizikai jellegzetességeikre csak a csontleletek alapján következtethetünk: a lágy részeik milyenségéről (például bőr, szőrzet, haj színe, a fül alakja stb.) csak találgatások vannak. A mai ember szőrképződését befolyásoló gének részben a neandervölgyitől származnak, így az egyenes haj és az erős testszőrzet feltevése megalapozott. Csontjaik általában vastagabbak voltak a ''Homo sapiens sapiens'' alfajnál, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb eséllyel fosszilizálódjanak.
 
Néhány külső vonásuk (átlagos vonások, nagy eltérések vannak):