„Árpád magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

Négy fia pedig a [[Duna]], a Sárvíz és a [[Kapos]]-[[Szék-patak]] partján nomadizált úgy, hogy téli szállásuk egymáshoz viszonylag közel, a Duna két partján [[Kalocsa]] magasságában volt, [[Zolta magyar fejedelem|Zoltáé]] például [[Solt (település)|Solt]] mellett. [[Jelek (Árpád fia)|Jelek]] nyári szállása [[Üllő (település)|Üllő]] mellett, [[Tarkacsu]]é [[Tarrós]] mellett, [[Jutas (Árpád fia)|Jutasé]] a ma [[Veszprém]] részét képező ''Jutaspuszta'' területén, Zoltáé pedig Bodrogban, a mai Vajdaságban. Kurszán ugyanekkor Árpádhoz hasonlóan a Duna jobb partján nomadizált, téli szállása [[Aquincum (történelmi település)|Aquincumban]], nyári szállása a Csallóközben volt [[904]]-ig, amikor a bajorok megölték. Györffy György szerint Árpád ekkor Kurszán partvonalával meghosszabbította a sajátját, új nyári szállásának szintén a Csallóközben maradt helynévi nyoma.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>

==Uralkodása==

Árpád neve teljesen ismeretlen a korabeli keleti frank forrásokban. Akkoriban az volt az egyik nagyhatalom a Kárpát-medencében.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Ezek a források, köztük az Annales Alamannici és az Annales Eisnidlenses csak a másik magyar főnököt említik, Kurszánt.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Kristó és más történészekl feltételezik, hogy Árpád követte apját a kende tisztségben, és Kurszán volt a gyula.{{sfn|Kristó|1996|p=201}} Ezzel szemben a román Curta szerint Árpád volt a gyula, és Kurszán a kende, és Árpád csak azután egyesítette a fejedelmi tisztséget, miután a bajorok megölték 902-ben vagy 904-ben.{{sfn|Kristó|1996|p=201}}{{sfn|Curta|2006|p=189}}