„Szlovákiai görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

Ny. D.
a (Bináris átnevezte a(z) Szlovákiai görög katolikus egyház lapot a következő névre: Szlovákiai görögkatolikus egyház: AkH. 12. kiadás)
(Ny. D.)
narancssárgával azon helyek, melyeken liturgiát tartanak, de nem önállóak<br />
halványkékkel a jövőben kialakítandó új egyházközségek]]
Az egyházakkal kapcsolatos problémákat az [[első világháború]] hozta meg. Mindkét egykori ruszin görög katolikus püspökség ([[eperjesi görög katolikus főegyházmegye|Eperjes]], [[Munkács]]) is [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alá került. A Csehszlovák Köztársaság megnehezítette a katolikusok életét. Novák István eperjesi püspököt a legtöbb latin rítusú püspökhöz hasonlóan kitagadták. Helyére csak [[1927]]-ben neveztek ki új püspököt Gojdics Péter Pál személyében. Addig Russnák Miklós és Nyáradi Dénes<ref>Nyárádi Dénes (született: Ruski Kerestur [Bácskeresztúr] 1874-, Krizevci [Kőrösi] segédpüspök 1915-, Presovi [eperjesi] apostoli adminisztrátor 1922-1927, elhunyt: 1940)</ref> végeztek adminisztrátori feladatokat. A csehszlovák hatalom azonban szívesebben ápolt jó kapcsolatokat az [[ortodox kereszténység]]gel, mint a katolikusokkal. Így a görög katolikus híveket arra buzdították, hogy utasítsák el az uniót Rómával. A mozgalom nem ért el nagy sikert, de ez volt az első komoly támadás a görög katolikus egyház ellen. [[XI. Piusz pápa]] [[1937]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] '''Ad ecclesiastici regiminis incrementum''' apostoli bullájában megszünteti az eperjesi és munkácsi püspökség függését a magyar egyházmegyéktől és közvetlenül a [[Szentszék]] alá rendeli őket. A második világháború után Munkácsot a [[Szovjetunió]]hoz csatolják. Csehszlovákiában csak az eperjesi püspökség marad meg a görög katolikusok igazgatására. [[1950]]. [[április]]ában összehívják az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i "Szobort" (gyűlés), melyen a kommunista hatóságok felszámolják a [[Keleti katolikus egyházak|görög katolikus egyház]]at, és minden vagyonát a moszkvai patriarchátus által képviselt [[Ortodox kereszténység|görögkeleti egyház]] veszi át. A görög katolikusok legnagyobb része ezt elutasította. Két legfőbb képviselőjüket boldog Gojdics Péter Pált és boldog Hopko Vazult letartóztatták. Enyhülést csak [[1968]] hozott, amikor újra engedélyezték a [[görög katolikus egyház]]at. Ingatlanjait azonban nem kapta vissza, közösen használhatta az ortodox egyházzal. A meglévő 292 egyházközség közül 205 támogatta a [[Róma|Rómával]] való unió visszaállítását. Ezt a változás aztán a szovjet invázió után is megmaradt. [[1980]]. [[október 13.|október 13-án]] [[II. János Pál pápa]] létrehozta a [[torontói szlovák görög katolikus egyházmegye|torontói szlovák eparchiát]], melyet a torontói ukrán görög katolikus eparchiától különített el. A rendszerváltozás után az egyház helyzete javult, bár birtokait csak [[1993]]-ban kapta vissza. Ezután a templomok közös használatát felszámolták és az ortodox híveket kiutasították a templomokból. [[Csehszlovákia]] szétválásával [[Csehország]]ban maradt mintegy 9000 hívő, akik számára [[1996]]-ban apostoli exarchátust hozott létre [[II. János Pál pápa]]. [[1997]]-ben II. János Pál pápa apostoli exarchátust hozott létre [[Kassa|Kassán]] [[kassai görög katolikus exarchátus]] néven. [[2008]]. [[január 30.|január 30-án]] [[XVI. Benedek pápa]] megalapította a pozsonyi székhelyű [[pozsonyi görög katolikus egyházmegye|görög katolikus püspökséget]], ezzel egyidőben egyházmegyei rangra emelte a [[kassai görög katolikus egyházmegye|kassai apostoli exarchátust]], és az addigi [[eperjesi görög katolikus főegyházmegye|eperjesi görög katolikus püspökséget]] érsekséggé emelte, így létrejött a szlovákiai görög katolikus egyháztartomány, mely az előbbi három egyházmegyéből áll.
 
A szlovákiai görög katolikus egyháztartomány:
1 607

szerkesztés