„Bárczy István” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
20. sor:
 
==Pályafutása==
A polgári származású Sacher Gusztáv ([[1825]]-[[1897]]), székesfővárosi főreáliskolai tanár,<ref name="sachergusztav">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR23-MF4?i=226&wc=M6WK-W29%3A101522301%2C101933601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=famiylsearch.org Sacher Gusztáv gyászjelentése}}</ref> és a nemesi származású bárcziházibárciházi Bárczy Berta ([[1836]]-[[1922]]) fia.<ref name="barczyberta">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DR2S-TS4?i=228&wc=M6WK-W29%3A101522301%2C101933601%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Sacher Gusztávné Bárczy berta gyászjelentése}}</ref> Anyai nagyszülei bárcziházibárciházi Bárczy Gáspár ([[1782]]-[[1851]]) és csicseri Ormos Honoráta ([[1792]]-[[1870]]) voltak.<ref name="ormoshonorata">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D42S-CHS?i=130&wc=M6WK-LZ9%3A101520801%2C102491901%3Fcc%3D1542666&cc=1542666|title=familysearch.org Bárczy Gáspárné Ormos Honoráta gyászjelentése}}</ref> A budapesti egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd [[1889]]-től a fővárosnál dolgozott. A [[Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium]] tanára volt [[1894]]-től [[1901]]-ig. [[1901]]–[[1906]] között a közoktatási ügyosztály vezetője volt, és a nevéhez fűződik a főváros iskolarendszerének újjászervezése; valamint az óvodai és elemi iskolai napközi otthon bevezetése. Megalapította a fővárosi Pedagógiai Szemináriumot, valamint a [[Népművelés]] című folyóiratot, amelynek szerkesztője is volt [[1901]]–[[1918]] között.
 
Az [[Magyarországi országgyűlési választások a dualizmus korában#1906|1906-os választásokat]] követően felállt új közgyűlés [[június 19.|június 19-én]] [[Budapest polgármestereinek listája|Budapest polgármesterévé]] választotta. Polgármestersége alatt kerültek köztulajdonba a gáz- és az elektromos művek, illetve a [[Budapest villamosvonal-hálózata|villamosvasút]]. Városfejlesztési programja alapján számos iskola, lakás, szociális és kulturális intézmény épült. Mandátuma lejártakor, 1918. április 10-én [[Budapest főpolgármestere|főpolgármesterré]] választották, ezzel egy időben pedig főrendiházi taggá nevezték ki. A [[harmadik Wekerle-kormány]] lemondását követően Bárczy neve is felmerült, mint lehetséges új miniszterelnöké, ezzel kapcsolatban többször is járt királyi kihallgatáson, a választás azonban végül nem rá, hanem [[Hadik János]]ra esett. A bekövetkezett [[őszirózsás forradalom]] miatt 1919 januárjában Bárczy lemondott főpolgármesteri és minden politikai tisztségéről.
28. sor:
A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukása után , [[1919]]. [[november 25.|november 25-étől]] [[1920]]. [[március 14.|március 14-éig]] a [[Friedrich-kormány|Friedrich-]], illetve a [[Huszár-kormány]] igazságügy-miniszteri posztját töltötte be. 1920 és [[1931]] között országgyűlési képviselő is volt.<ref name=mel/> Előbb a Vázsonyi-féle [[Nemzeti Demokrata Polgári Párt]] színeiben (melynek vezetőségi tagja is volt 1921-es kilépéséig), majd függetlenként, különböző liberális listákról szerzett mandátumot.
 
Az [[Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben#Az 1922-es választások|1922-es választások]] kampánya során, április 3-án az Erzsébetvárosi Demokrata Körben (Dohány utca 76.) tiszteletére rendezett vacsorán bomba robbant, amit csak azért tudott elkerülni, mert késve érkezett a helyszínre. A merénylők politikai indíttatásból követték el tettüket, melynekaminek kilenc halottja volt.<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/bulvar/az-ugyeszseg-kilencrendbeli-gyilkossag-buntette-cimen-inditvanyozta-a-bombavetok-fogvatartasat Az Ügyészség kilencrendbeli gyilkosság bűntette címén indítványozta a bombavetők fogvatartását], 1924. február</ref>
 
== Emlékezete ==