„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés

Mivel a neandervölgyi emberek főleg a [[pleisztocén]] jeges periódusaiban éltek, ezért testük nagymértékben alkalmazkodott a hideg éghajlathoz: ez elsősorban a mai emberénél valamivel alacsonyabb, de sokkal robusztusabb testfelépítést jelentett rövidebb végtagokkal, hogy a szervezetük hővesztesége a legkisebb legyen (ezek a jellegek a mai eszkimók és lappok testfelépítésében is megfigyelhetőek). Testalkatuk legjobban egy birkózóéra hasonlított. A modern ember minden rassza hozzájuk képest sokkal karcsúbb, ami megerősíti, hogy melegebb éghajlathoz (Afrikában) alkalmazkodott. Az afrikai populációban fennmaradt a modern ember ősi gracilitása, míg a többi rassznál a neandervölgyiekkel való keveredés segítette elő a hideghez alkalmazkodást. Ehhez hozzátartoznak a testszőrzet, a fehér bőr és a hízásra hajlamosító gének.
 
A [[férfi]]ak átlagosan 164–168&nbsp;cm (legfeljebb 178&nbsp;cm), a [[nő]]k pedig átlagosan 152–156&nbsp;cm testmagasságot értek el, ami megegyezik a mai emberre jellemző, kismértékű [[nemi szelekció|nemi dimorfizmussal]] (kétalakúság).<ref name = Stringer1993"Helmuth1998">{{cite bookCite journal|last1author=StringerHelmuth |first1=C.|last2=Gamble|first2=C. |date=1993H |title=Body Inheight, Searchbody mass and surface area of the Neanderthals |urljournal=Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie |locationvolume=82 London|publisherissue=Thames1 and|pages=1–12 Hudson|year=1998 |pagepmid=100-1019850627 |isbndoi= 978-0500050705|author-linkurl= }}</ref><ref name ="Helmuth1998" Stringer1993>{{Citecite book journal|authorlast1=HelmuthStringer H|first1=C.|last2=Gamble|first2=C. |date=1993 |title=Body height,In body mass and surface areaSearch of the Neanderthals |journalurl=Zeitschrift für Morphologie und Anthropologie |volumelocation=82 London|issuepublisher=1Thames |pages=1–12and |year=1998Hudson |pmidpage=9850627100-101 |doiisbn= 978-0500050705|urlauthor-link= }}</ref> A főbb fizikai jellegzetességeikre csak a csontleletek alapján következtethetünk: a lágy részeik milyenségéről (például bőr, szőrzet, haj színe, a fül alakja stb.) csak találgatások vannak. A mai ember szőrképződését befolyásoló gének részben a neandervölgyitől származnak, így az egyenes haj és az erős testszőrzet feltevése megalapozott. Csontjaik általában vastagabbak voltak a ''Homo sapiens sapiens'' alfajnál, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb eséllyel fosszilizálódjanak.
 
Néhány külső vonásuk (átlagos vonások, nagy eltérések vannak):