„Charles Baudelaire” változatai közötti eltérés

→‎Hatása: túlzás ki
(→‎Hatása: túlzás ki)
Költészetét, köteteit botrányok és támadások kísérték. A ''Romlás virágai'' harmadik kiadásához (csak halála után jelent meg) szánt előszóban így ír: „Nem asszonyaimnak, lányaimnak vagy nővéreimnek írtam ezt a könyvet; nem is a szomszédom asszonyainak, lányainak vagy nővéreinek. Azokra hagyom ezt a föladatot, akiknek érdekük: összetéveszteni a jó tetteket a szép szavakkal. Tudom, hogy a szép styl szenvedélyes szerelmese kiteszi magát a sokaság gyűlöletének; de semmiféle emberi tekintet, semmi álszemérem, semmi pajtáskodás, semmi közvélemény nem kényszeríthet rá, hogy e század páratlan tolvajnyelvén szóljak, vagy összekeverjem a tintát az erénnyel." (Szabó Lőrinc fordítása).
 
{{forr2|AligBaudelaire vannagy a világirodalomnak más költője, aki nála nagyobb hatást tetthatással volnavolt a modern magyar irodalom fejlődésére.}} Már a 19. század végén fordították, de igazán a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] klasszikus „első nemzedéke” honosította meg a nagyközönség számára. [[Ady Endre|Ady]] többször írt róla, egyik korai fordítója [[Kosztolányi Dezső|Kosztolányi]] volt. Főművének címét eleinte „A Rossz virágaiként” fordították, így [[György Oszkár]] és [[Térey Sándor]] 1922-es fordításkötetükben. 1923-ban jelent meg a [[Romlás virágai]]nak teljes kiadása, [[Babits Mihály]], [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] és [[Szabó Lőrinc]] műfordításaival. Ennek harmadik, bővített kiadásához (Révai Könyvkiadó, 1943) Szabó Lőrinc átdolgozta saját régebbi fordításait. Ehhez a kiadáshoz írta nagy Baudelaire-tanulmányát is. A későbbi nemzedék tagjai közül leginkább [[Kálnoky László]] fiatalkori költészetén érezhető Baudelaire hatása. A Romlás virágai új, teljes fordítását a közelmúltban [[Tornai József]] készítette el.
 
== Szakirodalom ==