„Gorizia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Határátkelőhelyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
tagolás jav |
||
34. sor:
}}
'''Gorizia''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Gorica'', [[német nyelv|németül]] ''Görz'', [[friuli nyelv|friuliul]] ''Gurize'') egy kis[[város]]
==
Az [[Alpok]] lábánál, Északkelet-Olaszország]]ba közvetlenül a szlovén-olasz [[országhatár|határnál]]. A város az [[Isonzó]] és a [[Vipava (folyó)|Vipava]] folyó völgyének találkozásánál fekszik. A közelben találhatók a [[Collio-dombok]], melyeken már régóta folyik a bor- és szőlőtermesztés.
=== Éghajlata ===
A város [[éghajlat]]át a [[bóra (szél)|bóra]] befolyásolja, amelynek köszönhetően bár gyakori a hideg, hegyekről leáramló levegő, az év nagy részében mégis a mediterrán, enyhe éghajlat a jellemző.
== Nevének eredete ==
A város elnevezése a szlovén ''gorica'' („kis hegy”) szóból ered.
== Történelme ==
=== Története a Habsburg uralomig ===
A település a prehisztorikus időkben már létezett, a kis falu az Isonzó egyik gázlójára épült. A településtől nem messze feküdt az [[Aquileia]] és [[Emona]] ([[Ljubljana]]) közti kereskedelmi út, melyet a Római birodalom fénykorában építettek meg. A település nevének első említése egy [[1001]]. [[április 28.|április 28-án]] lejegyzett oklevélen szerepel: ''„quae sclavonica lingua vocatur Goritia''”. Az oklevél egy birtokadományozást tartalmaz, mely szerint [[III. Ottó német-római császár|III. Ottó]] [[II. Giovanni]]nak és a veriheni grófnak, [[Friuli Eppstein]]nek adja át a földterületet. A 11. században a város két részből állt: kiépült egy kormányzói várnegyed, felsőváros, mely az adminisztratív teendőket végezte és a felsőváros körül kialakult az alsóváros mely magából a faluból, lakónegyedből állt, így szerepe nagyrészt kereskedelmi jellegű volt.
| |||