„Hagyományos afrikai vallások” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{építés alatt}}
[[File:Shona witch doctor (Zimbabwe).jpg|thumb|[[Sonák|Shona]] törzsi gyógyító [[Zimbabwe|Zimbabwé]]ban]]
[[File:Dogon12.jpg|thumb|Dogon maszkosok [[Mali]]ban]]
Az '''afrikai hagyományos''' vagy '''törzsi vallások''' a harmadik legnagyobb csoportot képezik a [[kereszténység]] és az [[iszlám]] után a kontinensen.
 
11 ⟶ 8 sor:
* Az afrikai vallások élet-igenlők, és alig található bennük [[aszkézis]].
* A vallásokat a [[mágia]] hatja át.
[[File:Shona witch doctor (Zimbabwe).jpg|thumb|[[Sonák|Shona]] törzsi gyógyító [[Zimbabwe|Zimbabwé]]ban]]
[[File:Dogon12.jpg|thumb|Dogon maszkosok [[Mali]]ban]]
Sok régi hiedelem és viselkedésmód máig ott is fennmaradt, ahol a kereszténység vagy az iszlám vált a közösség vallásává, például a modern afrikai városok lakói körében; de ez nyilvánul meg a [[Szinkretizmus|szinkretista]] vallások terén is. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
 
A törzsi vallásos tényezők részben a mindennapokban élnek tovább, másrészt tudatosan is ápolják azokat. A nyugatiak szerint az ősi vallásos elképzelések és normák – főleg a városlakók körében – néhány generáció alatt fokozatosan megkopnak, lazulnak majd. A jelenlegi afrikai társadalomban azonban még nagyon szilárd helyet foglalnak el. Hogy milyen vonzó erővel bírnak az ősi érzelemvilággal telített vallási nézetek és rituálék az afrikaiak számára, azt az afrikai bennszülött keresztény "[[Afrikai Intézményesült Egyházak|független egyházak]]" növekvő sikerei is igazolják.
 
Az afrikai népek [[mítosz]]ai szerint a világ (a föld és az ég) mindig megvolt, mai formáját azonban isteni tevékenység következtében nyerte el. Az ember hol isten teremtményeként, hol mitikus ősök leszármazottjaként, hol pedig az égi világ küldöttjeként szerepel a mítoszokban. Néhány afrikai mítosz világkatasztrófáról, pl. [[Özönvíz (mítosz)|vízözön]]ről is beszél. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}}
 
Eredetileg [[Animizmus|animista]] törzsi vallások léteztek csak Afrikában. A különböző fejlettségi fokon álló vadász, állattenyésztő vagy földművelő népek vallásában szerepel egyfajta hit a teremtő istenségben (''a Nagy Úrban''). {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
19 ⟶ 23 sor:
A törzsi vallások tagjaihoz sokkal közelebb állnak az alacsonyabb rangú istenségek, illetve a szellemvilág. Ezek az istenek már tipikusan funkcióistenek, külön természetfeletti vigyázója van a folyóknak és forrásoknak, az őserdőknek és hegycsúcsoknak. Miként a görög funkcióisteneknek , nekik is emberi tulajdonságaik vannak, féltékenyek és haragosak, nemritkán embergyilkosok, akiket [[Mágia|mágiá]]val, illetve áldozati szertartásokkal kényszerítenek az emberek támogatására. A szertartásokat általában a közösség felnőtt férfi tagjai irányítják, a cselekmények középpontjában a pedig a varázslók állnak. A varázslók mágikus eljárásokkal, eksztatikus tánccal és varázstárgyak segítségével végzik tevékenységüket, Afrikában őket nevezik boszorkánydoktoroknak. Azok a boszorkánydoktorok, akik a közösség javáért munkálkodnak oly módon, hogy megpróbálják messzire űzni az ártó szellemeket, a hiedelem szerint fehér mágiát, míg velük szemben a gonosz, rontó tevékenységet folytató varázslók fekete mágiát végeznek. {{refhely|Tonhaizer Tibor: Egyetemes vallástörténet}}
 
A hagyományos vallások hívei hisznek különféle szellemi erőkben, amelyek hatással vannak az emberekre. Közös vonásuk még az [[Őstisztelet|ősök tisztelete]]. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
Az afrikai népek [[mítosz]]ai szerint a világ (a föld és az ég) mindig megvolt, mai formáját azonban isteni tevékenység következtében nyerte el. Az ember hol isten teremtményeként, hol mitikus ősök leszármazottjaként, hol pedig az égi világ küldöttjeként szerepel a mítoszokban. Néhány afrikai mítosz világkatasztrófáról, pl. [[Özönvíz (mítosz)|vízözön]]ről is beszél. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}}
 
A törzsek tagjai hisznek az ún. ómenekben, vagyis a szellemvilágnak az emberi akarattól független jósjeleiben. Több olyan jósjelet is számon tartanak, amelyekből hitük szerint bizonyos következtetéseket lehet levonni a jövendő alakulásáról, mint például a csillagok állása, a madarak repülési iránya, a tűzbe dobott csontok hasadási iránya stb. Jóslással Afrikában a "hivatásos jósok" foglalkoznak, valamint olyan, – az ősök szellemei, illetve más, természetfeletti lények által – megszállt személyek,
A hagyományos vallások hívei hisznek különféle szellemi erőkben, amelyek hatással vannak az emberekre. Közös vonásuk még az [[Őstisztelet|ősök tisztelete]]. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
akiket erre a tevékenységre a közösség is felhatalmaz, és tekintéllyel ruház fel. {{refhely|Tonhaizer Tibor: Egyetemes vallástörténet}}
 
A törzsi kultusz lebonyolítói a törzsi varázsló papokvarázslók. Feladatuk a [[Mágia|mágikus]] szertartások, [[Áldozat (vallás)|áldozat]]ok bemutatása, esőcsinálás, varázslás-gyógyítás, avatási, temetési szertartás vezetése, rontás, vagy rontás elhárítása. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
 
A varázslók mellett az ún. titkos (főleg férfi) szövetségek is tartanak szertartásokat, rendszerint ijesztő maszkokban és öltözékekben. Az ő feladatuk a rend fenntartása, a bűnösök felkutatása és megbüntetése, az adósságok behajtása, ami gyakran párosul zsarolással. {{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon}}
30 ⟶ 35 sor:
 
A mindennapok eseményeit, az élet, a munka minden fázisát, eseményét személyes és személytelen hatalmak, "erők" hatásával hozzák összefüggésbe. Emberfeletti hatalmak (''szellemek'') létével számolnak: például amikor betegség esetén "gyógyítóembert" hívnak segítségül. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
 
Sok régi hiedelem és viselkedésmód máig ott is fennmaradt, ahol a kereszténység vagy az iszlám vált a közösség vallásává, például a modern afrikai városok lakói körében; de ez nyilvánul meg a [[Szinkretizmus|szinkretista]] vallások terén is. {{refhely|Hunyadi László: Az emberiség vallásai}}
 
A törzsi vallásos tényezők részben a mindennapokban élnek tovább, másrészt tudatosan is ápolják azokat. A nyugatiak szerint az ősi vallásos elképzelések és normák – főleg a városlakók körében – néhány generáció alatt fokozatosan megkopnak, lazulnak majd. A jelenlegi afrikai társadalomban azonban még nagyon szilárd helyet foglalnak el. Hogy milyen vonzó erővel bírnak az ősi érzelemvilággal telített vallási nézetek és rituálék az afrikaiak számára, azt az afrikai bennszülött keresztény "[[Afrikai Intézményesült Egyházak|független egyházak]]" növekvő sikerei is igazolják.
 
== Jegyzetek ==