„Védjegy” változatai közötti eltérés

ez+az
(ez+az)
A '''védjegy''' [[jog]]i, azon belül [[iparjogvédelem|iparjogvédelmi]] fogalom. Az [[árujelző]]k közé tartozik. Lényegében "áruk„áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan megjelölés, amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg."<ref name="Jogi lexikon 1999, 624.old" o.”>Jogi lexikon 1999, 624.old o.</ref> A köznyelvben helyette főleg a [[márka (marketing)|márka]], márkanév, logó szavakat használják.
 
== A védjegyoltalom lényege ==
A védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed.<ref>207/2009 rendelet (8) bek.</ref>
 
{{idézet|"A piaci verseny résztvevői számára igen lényeges annak elkerülése, megelőzése, hogy áruikat (szolgáltatásaikat) összetévesszék másokéval, vagy ami még rosszabb, hogy utánozzák, hamisítsák azokat. A fogyasztó számára a védjegy biztonságot jelent: az egyes áruk és szolgáltatások azonosításának, egymástól való megkülönböztetésének következtében a fogyasztó meggyőződhet arról, hogy olyan terméket vásárolt, amit elvárt. A védjegyoltalom, mint kizárólagos [[iparjogvédelem|iparjogvédelmi]] jogosultság, éppen ezt a biztonságot kívánja szolgálni.... A védjegyoltalom megkönnyíti a jogérvényesítést, mert közhitelesen bizonyíthatóvá tesz olyan tényeket és körülményeket, amelyek a védjegybitorlási eljárásban bizonyítandók. <br> A védjegymenedzsment az a „háttérmunka”»háttérmunka«, amelynek során egy vállalat gondoskodik az általa használt nevek jogi oltalmáról, az ezekhez fűződő kizárólagos jogok megszerzéséről. A megszerzett jogok adminisztratív fenntartásán túl a vállalatnak fel kell lépnie minden jogsértés ellen, ugyanis ha eltűri, hogy mások is használják a védjegyet az ő engedélye nélkül, az a védjegy megkülönböztető képességének gyengüléséhez, végső esetben a védjegyoltalom megszűnéséhez vezethet. A jól bevezetett védjegy hatalmas vagyoni értéket képvisel, és akár meghatározó szerepet tölthet be egy akvizícióban, vagyis egy vállalatnak egy másik általi felvásárlásában. <br> A védjegyoltalom megsértése számos polgári jogi, vámjogi, illetve büntetőjogi következménnyel járhat."
<ref>http://www.szellemitulajdon.hu/cikkek/jo-tudni.../vedjegy,-marka,-branding/57/vedjegy%2C-marka%2C-branding.html</ref>}}
 
== A legátfogóbb meghatározás ==
A védjegy fogalmának nemzetközi szinten legátfogóbb meghatározását a [[TRIPS]] egyezmény adja, amely szerint
{{idézet|„AA védjegy lehet bármely jel vagy jelek bármely kombinációja, amely alkalmas valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalkozás áruitól vagy szolgáltatásaitól való megkülönböztetésére. Az ilyen jel, különösen szó, beleértve a személyneveket, betű, szám, ábrás elem vagy színösszetétel, valamint ezek bármely kombinációja, védjegyként lajstromozható. Amennyiben a jel eleve nem alkalmas a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, a Tagok a lajstromozhatóságot a használat során szerzett megkülönböztethetőséghez köthetik. A lajstromozás előfeltételeként a Tagok megkövetelhetik a jel vizuális érzékelhetőségét.<ref>TRIPS 15. cikkének (1) bekezdése</ref>}}
 
== A védjegyoltalom Magyarországon ==
== A védjegyoltalom törvényi szabályozása a védjegytörvényen kívül ==
 
A XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló '''2016. évi LVIII. törvény''' az olimpiai szellemi tulajdonról szóló X. Fejezetének 11. pontjában, ''A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések'' cím alatt kifejezett rendelkezéseket tartalmaz a magyar védjegytörvény bizonyos rendelkezéseitől való eltérésre.
 
{{idézet|A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések
:A védjegy funkcióit a jogirodalom többféle módon határozza meg.
 
* A leglényegesebb a ''megkülönböztető funkció'', azaz a jogosult áruinak/szolgáltatásainak mások áruitól/szolgáltatásaitól való megkülönböztetése mások (gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek illetve magánszemélyek) azonos vagy hasonló jellegű áruitól vagy szolgáltatásaitól.<ref name="Jogi lexikon 1999, 624.old o."/>
* versenyeszköz funkció,
* reklámeszköz funkció,
* a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
 
=== Különösen tilos! (másoknakjogosulatlanoknak) ===
 
* a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán és/vagy
* a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, és/vagy
* szolgáltatás nyújtása, vagy annak felajánlása a megjelölés alatt, és/vagy
* a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnétonnan történő kivitele;
* a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
 
== A védjegyoltalom területi hatálya ==
 
A védjegyjog ''területi'' (territoriális) hatályú, ami főszabályként annyit jelent, hogy csak abban az országban áll oltalom alatt, ahol védjegyként bejelentették és védjegykéntakként lajstromozták. (Angolszász jogrendszerű országok joga hagyományosan az adott országban való használatot tartja fontosnak).
Következésképpen egy Magyarországon a [[Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala|Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál]] bejelentett és a hivatal által lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarországra terjed ki.
 
 
=== Az európai uniós védjegyrendszer módosítása ===
2015. december 24-én tették közzé a közösségi (most már európai uniós) védjegyrendelet módosított végrehajtási rendeletét<ref>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32015R2424 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)]</ref> (Címe: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről)
 
A végrehajtási rendelet 2016. március 23-án lépett hatályba. (Néhány kivétellel: az 1. pont egyes rendelkezései csak 2017. október 1-jétől lesznek hatályosak.)
 
A [[preambulum]] (2) bekezdése két terminológiai változtatást tartalmaz: "A [[Lisszaboni Szerződés]] hatálybalépésének következtében aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet<ref>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/AUTO/?uri=CELEX:32009R0207 A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről]</ref> terminoló­giáját. Ennek keretében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép. A „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezés helyébe „Az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatala” elnevezés ... lép, hogy megfelelőbben tükrözze a Hivatal által ténylegesen végzett munkát."
ténylegesen végzett munkát."
 
== A megjelölés védjeggyel való védett jellegének feltüntetése ==
 
=== Egyéb források ===
 
* [http://elajstrom.hpo.hu/ Védjegykereső]
* [http://vedjegy.lap.hu/ vedjegy.lap.hu]