„Japán kapitulációja” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
49. sor:
1945 februárjában Konoe Fumimaro herceg egy jelentést juttatott [[Hirohito japán császár|Hirohito császárhoz]], amelyben elemzte a helyzetet, és megállapította, hogy a háború folytatása esetén a császári családra nagyobb veszélyt jelent egy belső forradalom, mint a vereség.{{refhely| Bix, 488–489.}} Fudzsita Hiszanori főkamarás naplójában azt írta, a császár azt válaszolta, korai még a béke "hacsak nem érünk el még egy katonai győzelmet".{{refhely|Michael J. Hogan (March 29, 1996). Hiroshima in History and Memory. Cambridge University Press. p. 86.}} Szintén februárban japán szerződéses részlege írt a szövetségesek Japánnal kapcsolatos politikájáról az alábbiakkal kapcsolatban: "feltétel nélküli megadás, megszállás, leszerelés, a militarizmus megszüntetése, demokratikus reformok, a háborús bűnösök megbüntetése és a császár pozíciója".{{refhely|Hasegawa, 39.}} A szövetségesek által kiszabott leszerelés, a háborús bűnösök megbüntetése, de elsősorban a megszállás és a császár eltávolítása elfogadhatatlanok voltak a japán vezetés számára.{{refhely|Hasegawa, 39, 68.}}{{refhely|Frank, 291.}}
[[április 5.|Április 5-én]] a [[Szovjetunió]] kijelentette, hogy nem szeretné megújítani az ötéves szovjet-japán semlegességi paktumot<ref>[http://avalon.law.yale.edu/wwii/s1.asp/ Soviet-Japanese Neutrality Pact], April 13, 1941. ([[:en:Avalon Project|Avalon Project]] at [[Yale Egyetem|Yale University]])<br>[http://avalon.law.yale.edu/wwii/s2.asp/ Declaration Regarding Mongolia], April 13, 1941. ([[:en:Avalon Project|Avalon Project]] at [[Yale Egyetem|Yale University]])</ref> (amelyet [[1941]]-ben írtak alá a [[halhin-goli csata]] után).<ref>''[http://avalon.law.yale.edu/wwii/s3.asp/ Soviet Denunciation of the Pact with Japan.]'' Avalon Project, Yale Law School. Text from United States Department of State Bulletin Vol. XII, No. 305, April 29, 1945. Retrieved February 22, 2009.</ref> A japánok számára ismeretlen volt, hogy a [[Teheráni konferencia|teheráni konferencián]], [[1943]] november-decemberében megegyeztek arról, hogy a Szovjetunió háborúba léphet Japán ellen, miután a [[Harmadik Birodalom|Náci Németországot]] legyőzte. 1945 februárjában, a [[Jaltai konferencia|jaltai konferencián]] az Egyesült Államok lényeges engedményeket adott a Szovjetuniónak, hogy betartsák a Japán ellen tett kijelentéseiket, és 3 hónappal Németország megadása után hadba lépjenek. Habár az ötéves semlegességi paktum még nem járt le [[1946]]. [[április 5.|április 5-ig]], az annak meg nem újítására tett szovjet kijelentés komoly aggodalmakat váltott ki a japánokból, mivel az erőket délen halmozták fel, hogy elhárítsák az elkerülhetetlen amerikai támadást, így kiszolgáltatták az északi szigeteket egy szovjet inváziónak.<ref>"Molotov jegyzete nem volt háborús nyilatkozat vagy hadüzenet. A szerződés jogszerűen még egy évig volt érvényben a lemondsáról szóló értesítéstől számítva. A külügyminiszter hangja azonban azt sugallta, hogy Oroszország kényelmében
Boris Nikolaevich Slavinskiĭ, The Japanese-Soviet Neutrality Pact: A Diplomatic History 1941–1945, Translated by Geoffrey Jukes, 2004, Routledge. (Extracts on-line). Page 153-4.
Később, a könyvében (184. oldal), Szlavinszkij összefoglalja az eseményeket:
|