„Horvát-Szlavónország” változatai közötti eltérés

Szlavónia a honfoglalás előtt az Avar, majd a Frank Birodalom része volt, mely a [[Dráva-Száva-köze|Dráva-Száva-közét]] jelentette. A [[honfoglalás]]tól ez a terület a [[Magyar Királyság]] szerves része lett. [[I. László magyar király|Szent László]] király 1091 előtt megalapította a zágrábi püspökséget ([[Kaptol]]), ami Szlavónia területén helyezkedett el. A korábban önálló [[Horvát Hercegség]], mely [[I. Tomiszláv horvát király|I. Tomiszláv]] király óta (925-től) [[Horvát Királyság]], nem azonos a mai Horvátország területével; a Kapela-hegységtől délre elterülő régiót foglalta magába. Az utód nélküli [[Dmitar Zvonimir horvát király|Zvonimir]] halála után belviszály tört ki, majd [[I. László magyar király|Szent László]] 1091-ben elfoglalta Horvátországot.<ref>http://erettsegi-tetelek.pmpcomp.hu/tortenelem-tetelek/szent-laszlo-es-konyves-kalman/</ref><ref>http://dragon.unideb.hu/~kltegimn/CLASSES/12C/HTM/PZ/HU/LAKK27.HTM</ref><ref>http://209.85.129.132/search?q=cache:wT6TmlBvecoJ:www.pedtori.extra.hu/tori/arpadhazdinkapcs.doc+Szent+L%C3%A1szl%C3%B3+elfoglalja+Horv%C3%A1torsz%C3%A1got&hl=hu&ct=clnk&cd=8&gl=hu</ref> Horvátország a Magyar Királyság társországa lett, és önálló autonómiával bírt, hiszen eleinte magyar hercegek, később (a [[13. század]] második felétől) a bánok vezették. A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak. Horvátország továbbra is Magyarország társországa maradt a török elleni harcok idején, majd kiűzését követően is.

 

 

Ebbe nem sokkal később beolvasztották a [[Katonai Határőrvidék]]et is, [[Dalmácia|Dalmáciát]] azonban nem, mivel az [[Ausztria]] fennhatósága alatt volt. A törvény ennek ellenére [[Dalmácia]] esetleges jövőbeni Horvát–Szlavónországhoz (és így Magyarországhoz) csatlakozását is lehetővé tette és egyúttal szabályozta is.