„II. Mieszko lengyel fejedelem” változatai közötti eltérés

A szászországi rajtaütés után II. Mieszkot megverték [[Lausitz]]nál [[1031]] őszén. Ezzel egyidejűleg a csehek rajtaütöttek [[Morvaország]]on, és [[Ulrik cseh fejedelem|Ulrik]] fia, [[I. Břetiszláv cseh fejedelem|I. Břetiszláv]] megszerezte az uralmat Morvaország felett. Valószínűleg ekkor II. Mieszko szövetségese, [[I. István magyar király]] békét kötött a németekkel. Egyúttal [[Bezprym]] testvérével, Ottóval megegyezve II. Konrád császárral és [[Bölcs Jaroszláv]] orosz fejedelemmel támadást szervezett Lengyelország ellen keletről az orosz hadsereg élén. Rajtaütésük teljes sikerrel járt, II. Mieszko [[Csehország]]ba menekült, ahol [[Ulrik cseh fejedelem|Ulrik]] elfogatta és megcsonkíttatta (kasztráltatta). Mieszko Vitéz Boleszláv minden hódítását elveszítette – a [[Cservieni városok]]at a [[Kijevi Rusz]], Lausitzot és [[Milsko|Milskót]]t [[Németország]] szakította el. A trónt Vitéz Boleszláv elsőszülött fia, Bezprym akarta megszerezni, akit először egyházi pályára szántak. Mieszko [[Csehország]]ba ment. Rövidesen azonban Bezprym meghalt zavargások következtében és így Mieszko visszatérhetett az országba és visszajuthatott a hatalomba, azonban a császárnak be kellett hódolnia, és le kellett mondania a király címről. Egyúttal testvérének, Ottonnak és unokaöccsének, [[Dytryk]]nek önálló országrészt kellett adnia. Csak Otton halála és Dytryk eltávolítása után szerezte meg a teljes hatalmat.

[[1013]]-ban kötött házasságot [[Merseburg]]ban [[Lotaringiai Rychenza|Lotaringiai Rychenzával]]val (sz. [[989]]. – †[[1063]]. III. 21.) – [[Ezzo]], [[Lotaringia]] grófjának ([[994]]-[[1034]]) lányával, [[1047]] után [[Bencések|benedek rendi]] apáca volt [[Brauweiler]]ban.