„Matteo Bandello” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a Rómeó és Júlia → Rómeó és Júlia (színmű) (WP:BÜ) AWB
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt.
13. sor:
[[Fájl:Matteo Bandello.jpg|thumb|right|Matteo Bandello]]
 
1485-ben nemes család sarjaként Castelnuovo Scriviaban, Tortona területén született, ami akkor még [[Lombardia]] része volt. Nagybátyja, Vicenzo felügyelete alatt, aki a Santa Maria delle Grazie [[Domonkos-rend]] tagja volt, [[Milánó]]ban kezdte meg tanulmányait. Ezután [[Pavia|Paviában]]ban tanult tovább, és már 16 évesen az a megtiszteltetés érte, hogy elkísérhette a nagybátyját, akit a rend vezetőjévé neveztek ki, sok távoli olasz kolostorba. Így jutott el [[Firenze|Firenzébe]] is, ahol beleszeretett egy Viola nevű hölgybe (akit Violante Borromeóként azonosítanak), majd Rómába, ahol az udvar elegáns szalonjaiba nyert bebocsátást. Nápolyban Mattia Corvino özvegyének, Beatrice D’Aragonának támogatását élvezte, majd egészen [[Calabria|Calabriáig]] jutott. Így nőtt fel utazgatva, megismerve jól az embereket, az emberi természetet és különböző tájakat. 20 évesen, nagybátyja halála után magára maradt, és belépett a delle Grazie rendbe.
 
== Világi élet szerzetesként ==
35. sor:
== A „Mágikus tükör” ==
 
A [[Dekameron]] után korában a bandellói novellagyűjtemény volt a legelismertebb és értékeltebb Európában egyetemessége, általános jellege miatt. Gondoljunk csak a neves angol kritikus, Dunlop szavaira, aki „mágikus tükörként” definiálta Bandello novelláit, amiben megjelenik saját kora, vagy [[Lope de Vega|Lope de Vegára]]ra, aki Bandello tragikus novelláit többre tartotta még [[Miguel de Cervantes|Cervanteséinél]] is. Bandello nyelvezete se nem lombard, se nem toszkán, hanem egy összetett prózai nyelv, nagyjából, mint Castiglione esetében. Mindketten Bembo oldalára helyezkedtek, aki a Trecento firenzei nyelvét, azaz Boccaccio és Petrarca nyelvét szerette volna egységes olasz nemzeti nyelvként elfogadtatni. Rengeteg minden érdekelte és lelkesítette Bandellot, ami témáinak sokszínűségén is meglátszik, de mindenekelőtt álltak a szerelmes-erotikus természetű írások. Bandello, hasonlóan korának íróihoz, szem előtt tartotta a szórakoztatás és gyönyörködtetés fontosságát. Novelláit a fantasztikus cselekmények, legendák, antik, középkori és reneszánsz történetek alkotják, megtörtént események ihlették.
 
== Az „ajánlólevél” ==