„Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ez anekdotikus adat, semmi sem bizonyítja, hgoy megtörtént |
|||
229. sor:
==== A 15 éves háború kora ====
{{Bővebben|Tizenöt éves háború}}
[[Fájl:Báthory Zsigmond 1596.jpg|bélyegkép|balra|Báthory Zsigmond, aki 1588 és 1602 között többször volt Erdély fejedelme]]
Az [[1595]]-ös év egy sor politikai-diplomáciai változással kezdődött. Januárban meghalt III. Murád szultán, a helyébe lépő [[III. Mehmed oszmán szultán|III. Mehmed]] pedig leváltotta a hosszú háborút kirobbantó Szinánt, és Ferhád pasát nevezte ki nagyvezírré. Eközben [[Prága|Prágában]] szövetséget kötött [[Báthory Zsigmond]] és Rudolf császár. Erdéllyel tartott [[Havasalföld]] és [[Moldva]] is. Az oszmán főerőknek ugyan sikerült egész Havasalföldet meghódítaniuk, de [[augusztus 23.|augusztus 23-án]] [[Călugăreni (Giurgiu megye)|Călugăreni]] mellett nem tudták legyőzni a [[II. Mihály havasalföldi fejedelem]] vezette csapatokat, és a [[Báthory Zsigmond]] zászlaja alatt egyesült erdélyi-havasalföldi-moldvai haderő az egész vajdaságot visszafoglalta. Sőt: a ténylegesen [[Bocskai István]] és Vitéz Mihály által irányított hadsereg október végén [[Gyurgyevó]]nál szétverte a nagyvezír utóvédjét, és az átkelőhelyet őrző várat is bevette. Az erdélyi csapatok egy másik része a [[Maros]] mentén tevékenykedett, és többek között [[Lippa]] és [[Borosjenői vár|Jenő várának]] visszavételével aratott sikert.
A Habsburg Birodalom a 16–17. század fordulóján évente több millió rajnai forint adósságot halmozott fel. Rudolf a [[tizenöt éves háború]] idején kiürült kincstár problémáját, zsoldosvezérei és hadiszállítói kifizetését a magyar arisztokrácia vagyonának megszerzésével próbálta enyhíteni. Felségsértési és felségárulási pereket zúdítottak a magyar bárók és vagyonosabb családok nyakába, általában fő- és jószágvesztéssel. [[Koncepciós per|Koncepciós eljárás]] kezdődött a homonnai Drugethek, [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], Nádasdy Tamás (nem a nádor), [[Telekessy Mihály]], az Alaghy, Balassa, Kállay családok ellen. 1603 márciusában született meg az ítélet [[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] ügyében: a főnemes várait és uradalmait elkobozták.
| |||