„Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
255. sor:
A Habsburg Birodalom a 16–17. század fordulóján évente több millió rajnai forint adósságot halmozott fel. Rudolf a [[tizenöt éves háború]] idején kiürült kincstár problémáját, zsoldosvezérei és hadiszállítói kifizetését a magyar arisztokrácia vagyonának megszerzésével próbálta enyhíteni. Felségsértési és felségárulási pereket zúdítottak a magyar bárók és vagyonosabb családok nyakába, általában fő- és jószágvesztéssel. [[Koncepciós per|Koncepciós eljárás]] kezdődött a homonnai Drugethek, [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]], Nádasdy Tamás (nem a nádor), [[Telekessy Mihály]], az Alaghy, Balassa, Kállay családok ellen. 1603 márciusában született meg az ítélet [[Illésházy István (nádor)|Illésházy István]] ügyében: a főnemes várait és uradalmait elkobozták.
▲A német és vallon zsoldosok által végigpusztított királyi Magyarország mellett Erdély szenvedett legjobban a háborútól, mely [[Báthory Zsigmond]] többszöri lemondása és visszatérés következtében állandó belháború színtere lett. Rudolf előbb [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály vajdát]] nevezte ki Erdély helytartójává, aki végigdúlta a fejedelemséget, majd [[Giorgio Basta]] tábornokot állította Erdély élére. Jellemző, hogy a Habsburgok [[1602]]-ben azt a Bocskai Istvánt is perbe fogták és [[Prága|Prágába]] internálták, aki a Habsburg-párti politika legfőbb erdélyi képviselője volt és törökellenes oldalon léptette be a fejedelemséget a háborúba. Bocskait csak két év múlva engedték haza bihari birtokaira.
==== Bocskai-felkelés ====
| |||