Az '''első pun háború''' a gazdag [[Szicília]] birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a [[i. e. 3. század|Kr. e. 3. század]] 70-es éveiben [[Karthágó]] fennhatósága alá került.
A háború [[i. e. 264|Kr. e. 264]]-ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön és elfoglalták a [[szicília]]i [[Messina|Messana]] városát ([[i. e. 264|Kr. e. 264]]), majd szövetségre léptek [[Siracusa|Siracusával]]val és [[i. e. 262|Kr. e. 262]]-ben birtokukba vették [[Karthágó]] [[szicília]]i birtokainak jelentős részét. [[Karthágó]] tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták hajóhadukat, amely fényes győzelmet aratott [[Mylae-i csata|Mylaenál]] ([[Kr. e. 260]]) és [[Ecnomus foki csata|Economosnál]] ([[Kr. e. 256]]). A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de [[Kr. e. 255]]-ben a karthágói zsoldossereg megsemmisítő csapást mért rájuk. Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődnek át. A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették [[Karthágó]]t ([[i. e. 241|Kr. e. 241]]), amely értelmében [[Római Köztársaság|Róma]] megkapta [[Szicília|Szicíliát]] [[Siracusa]] és környékének kivételével, és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki [[Karthágó]]ban, amit [[Római Köztársaság|Róma]] újabb területek elfoglalására használt fel ([[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] és [[Korzika]]). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között.