„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés

| align="center" style="background:#B0C4DE; width: 85%;" | '''Időpont'''

| align="center" style="background:#B0C4DE; width: 105%;" | '''Kezdeményező(k)Szint'''

| align="center" style="background:#B0C4DE; width: 3020%;" | '''Kezdeményezés lényegeKezdeményező(k)'''

| align="center" style="background:#B0C4DE; width: 5620%;" | '''MeghiúsulásKezdeményezés okalényege'''

|[[1989]]||országos ||[[Országgyűlés]]||Népszavazás a Magyar Köztársaság címeréről ([[Kossuth-címer]], [[Kádár-címer]] vagy az ún. [[Magyarország címere|kiscímer]]), illetve ünnepnapjairól ([[március 15.]], [[augusztus 20.]], [[október 23.]]). ||Az Országgyűlés képviselői kezdeményezés alapján a 27/1989. (XI.10.) határozatban előbb 1989. november 26-ra, majd [[1990]]. [[január 7.|január 7]]-re tűzte ki a címerválasztó népszavazást. A [[négyigenes népszavazás]] eredményeire és a már kitűzött országgyűlési választásra hivatkozva a parlament visszavonta határozatát.

|[[1991]]||országos ||Állampolgári||A termőföldtulajdon-szerzés módjáról||A népszavazást a hitelesített aláírások ellenére az [[Országgyűlés]] nem írta ki.

|[[1993]]-[[1996|'96]]||országos ||[[Magyar Kommunista Munkáspárt|Munkáspárt]]||Kezdeményezés a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]]-csatlakozás ellen||A kellő számú (142 ezer) támogató aláírás összegyűjtése ellenére az Országgyűlés arra hivatkozva nem írta ki a szavazást, hogy egy eredményes referendum döntésre kötelezné az Országgyűlést annak ellenére, hogy az nincs döntési helyzetben.<ref>{{cite web| url = http://www.parlament.hu/naplo35/140/1400146.htm| title = Az alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökének felszólalása| accessdate = 2016-10-15| author = Hack Péter | authorlink = Hack Péter| date = 1995-12-18| publisher = Országgyűlési Napló| language = magyar}}</ref>

|[[1994]]-[[1995|'95]]||országos ||[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]||A köztársasági elnök közvetlen megválasztása||A kellő számú aláírás összegyűlt, az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága azonban alkotmányértelmezést kérve az Alkotmánybírósághoz fordult. Az [[Alkotmánybíróság|AB]] az Alkotmányban rendezett kérdés népszavazásra bocsájtását alkotmányellenesnek mondta ki.<ref>Sz. K.: A népszavazás elmarad; '''Új Dunántúli Napló'''; 1995. május 7. p5. </ref>

|[[1997]]||országos ||[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]<br />[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]<br />[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]<br />[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]||Külföldiek termőföldszerzésének tilalma||Az OVB hitelesítette az összegyűlt aláírásokat, a Parlament pedig a [[Népszavazás a NATO-csatlakozásról|NATO-népszavazással]] egy napra írta ki a voksolást. Ám a kormány mögött álló parlamenti frakciók ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] és [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]) a saját maguk által megfogalmazott kérdéseket vették fel a szavazólapra, nem pedig az ellenzék által szorgalmazott népi kezdeményezés kérdéseit. Az Alkotmánybíróság a népszavazás kitűzése előtt a kormány eljárását alkotmányellenesnek találta. A helyzetet a termőfölddel kapcsolatos kérdések elhagyása oldotta meg.

|[[2007]]-[[2008|'8]]||országos ||TB-mentők<br />([[Védegylet (civilszervezet)|Védegylet]], [[Humanista Mozgalom|humanisták]], szak-, és civilszervezetek) ||A társadalombiztosítás magánpénztári alapú átszervezésének megtiltása||A magánpénztárakon alapuló egészségbiztosítás bevezetése ellen a TB-mentők néven szerveződő civilek kezdtek aláírásgyűjtésbe 2007 őszén. 2008 tavaszán a vitatott törvényt az [[Országgyűlés]] visszavonta. A TB-mentők 491&nbsp;000 aláírást gyűjtöttek össze, amelyet az OVB hitelesített. Az Országgyűlés igent mondott a népszavazás megtartására, de 2008 novemberében az alkotmánybíróság visszavonatta a döntést.<ref>{{cite web | url = http://www.vv.origo.hu/itthon/20081103-nem-lesz-nepszavazas-a-tobb-biztositos-rendszerrol.html | title = Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről | accessdate = 2009-04-16 | author =MTI| authorlink = Magyar Távirati Iroda | date = 2008-11-03 | publisher = Origo | language = magyar}}</ref>

|[[2008]]-[[2009|'9]]||országos ||[[Seres Mária]]||Az országgyűlési képviselők bizonylat nélküli költségtérítésének megszüntetése||Az összegyűjtött 525 ezer hiteles aláírás miatt az Országgyűlés 2009 áprilisában népszavazást rendelt el a kérdésben. A parlament 2009 nyarán a Seres által támadott ''költségtérítés'' intézménye helyett bevezette az ahhoz nagyon hasonló ''választókerületi pótlék''ot, ezután az Alkotmánybíróság okafogyottá nyilvánította a kezdeményezést. Az Országgyűlés képviselői 2009 szeptemberében az átláthatatlan jövedelmeiket kikezdő népszavazási határozatukat visszavonták.<ref>