„Szabó Ernő (színművész)” változatai közötti eltérés

ez+az
(ez+az)
 
== Életpályája ==
Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, [[Szelényi Ilona]] (Polgár Ilona), [[Szelényi Emília]] erdélyi színésznő és [[Polgár Sándor]] rendező leánya. [[Szelényi Emília]] mindkét szülője ([[Szelényi Károly (színművész)|Szelényi Károly]], [[Rácz Mária (színművész)|Rácz Mária]]) színész. Édesapja, [[Szabó Pál (színművész)|Szabó Pál]], marosvásárhelyi színész. Feleségül vette édesanyját, de még Szabóaz Ernőő születése előtt elhagyta. Szabó Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később [[Neményi Lili]] néven ismert színésznővé vált.
 
Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került [[Hajdúböszörmény]]be. Ezután anyai nagyanyja, [[Szelényi Emília]] vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben [[Debrecen]]ben éltek, majd a nagymamanagyanyja [[Nagykároly]]ban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.
 
Édesanyja feleségül ment [[Neményi Lipót László]]hoz, aki egyébként 1908-ban megnyitotta a nagykárolyi színházat. Itt kezdte Szabó Ernő színészi pályafutását (1917–1921). Kezdetben [[tánc]]os komikus, később buffói szerepeket is vállalt.
 
1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt [[Horváth Árpád (színházigazgató)|Horváth Árpád]] debreceni[[debrecen]]i társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt [[Erdélyi Mihály (színművész)|Erdélyi Mihály]] budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.
 
1940-től Nagyváradon játszott. [[Erdély]] visszacsatolásakor ott maradt, majd megkapta a [[Románia|román]] [[állampolgár]]ságot. 1946-ban a [[marosvásárhely]]i [[Székely Színház]] egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét [[Tompa Miklós]]sal, [[Kovács György (színművész)|Kovács Györggyel]], [[Delly Ferenc]]cel. Ez az unún. "nagy„nagy rendezői négyes"négyes” állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki, Marosvásárhelyt.
 
15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán és -nyarán forgatni kezdett. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A ''[[Tanár úr kérem (film, 1956)|Tanár úr kéremben]]''-ben, még egy antikváriust alakít, de a [[FábryFábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] rendezte ''[[Hannibál tanár úr]]'' című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.
 
Kezdetben a Néphadsereg Színházában kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi [[Vígszínház]] akkor e néven ismert társulatának. Később az [[Operett Színház]]ban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a [[József Attila Színház]]ban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben.
* ''[[Új Gilgames]]'' – Sonneborn, könyvárus (1964)
* ''[[Fotó Háber]]'' (1963)
* ''[[Párbeszéd (film)|Párbeszéd]]'' – Ezredesezredes (1963)
* ''[[Az aranyember (film, 1962)|Az aranyember]]'' – Ali Csorbadzsi (1962)
* ''[[Fagyosszentek]]'' (1962)
* ''[[Nem ér a nevem]]'' (1961)
* ''[[Az arc nélküli város]]'' – Vészi (1960)
* ''[[Fűre lépni szabad]]'' – Utasutas a vonaton (1960)
* ''[[Két emelet boldogság]]'' – Varga, házmester (1960)
* ''[[Három csillag]]'' – Színészszínész (1960)
* ''[[Virrad]]'' (1960)
* ''[[Pár lépés a határ]]'' – Schönfeld (1959)
* ''[[Szerelem csütörtök]]'' (1959)
* ''[[Játék a szerelemmel]]'' – Aa méhészet igazgatója (1959)
* ''[[A fekete szem éjszakája]]'' – Rezeda (1959)
* ''[[Bogáncs (film)|Bogáncs]]'' – Oszkár (1959)
* ''[[Kard és kocka]]'' – Pöschl (1959)
* ''[[Álmatlan évek]]'' (1959)
* ''[[Felfelé a lejtőn (film, 1958)|Felfelé a lejtőn]]'' – Főkönyvelőfőkönyvelő (19591958)
* ''[[Égre nyíló ablak]]'' – Festőfestő (1959)
* ''[[Don Juan legutolsó kalandja]]'' (1958)
* ''[[Razzia]]'' (1958/I)
* ''[[Bolond április]]'' (1957)
* ''[[Gerolsteini kaland]]'' – Árgus rendőrfőnök (1957)
* ''[[Tanár úr kérem (film, kérem…1956)]]'' – Antikváriusantikvárius (1956)
* ''[[Dollárpapa]]'' – Leihner Rudolf, kereskedő (1956)
* ''[[Hannibál tanár úr]]'' – Nyúl Béla (1956)
 
== Hangjátékok ==
* [[A Szabó család]] (1959-1966) .... Szabó bácsi
* [[Kosztolányi Dezső]]: [[Pacsirta (regény)|Pacsirta]] (1961) .... Ákos
 
== Források ==
* {{PORT.hu-person|6421|Szabó Ernő}}
* [[IMDBname:0843624|Szabó Ernő]] az [[Internet Movie Database]] oldalain
* [[Magyar zsidó lexikon]]. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zsidóság||filmművészet}}