Főmenü megnyitása

Módosítások

a
nincs szerkesztési összefoglaló
| születés dátuma = [[1890]]. [[december 27.]]
| születés helye = [[Nyíregyháza]]
| születési név = Szamueli Tibor
| halál dátuma = [[1919]]. [[augusztus 2.]] {{életkor-holt|1890|12|27|1919|8|2}}
| halál helye = [[Bécsújhely]] közelében
 
== A kezdetek ==
1890. december 27-én született [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]], a [[zsidók|zsidó]] származású Szamueli Lajos ([[bűdszentmihály]]i születésű) terménykereskedő és a nyíregyházi születésű Farkas Cecilia gyermekeként.<ref>A nyíregyházi izraelita hitközség születési anyakönyve, 1890. év, 71. folyószám.</ref> Apai nagyszülei Szamueli József és Burger Juliánna voltak.<ref>[http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/view/1062639/?query=SZO%3D%28Szamuely%29&image=0&bbox=628%2C-3370%2C6058%2C-879 HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 2595]</ref> Öt fiútestvére volt: [[Szamuely László|László]], Zoltán, István, [[Szamuely György|György]] és János.<ref>Simor András: Így élt Szamuely Tibor, Móra Könyvkiadó, Budapest, 1978 (19-20. oldalak)</ref> Tanulmányait [[Győr]]ött folytatta, majd [[1908]]-ban érettségi vizsgát tett. Politikai pályáját a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ban kezdte. A Szabolcs Vármegye című lapban a munkásság helyzetét tárgyaló, harcos hangvételű cikkeket jelentetett meg. Újságírói tevékenységét a [[Népszava|Népszavában]] folytatta és az egyik ott megjelent cikke miatt pert indítottak ellene, amely az elítélésével zárult. Ezt követően előbb [[Nagyvárad]]on, majd [[Budapest]]en az Úttörő című antiklerikális hetilap munkatársa lett, segédszerkesztői pozícióban. 1913-ban ismét a Népszavánál tevékenykedett, ezúttal külföldi tudósítóként. [[1914]]-ben behívták katonai szolgálatra. [[1915]] májusában az orosz fronton hadifogságba esett.<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14481.htm|title=Magyar életrajzi lexikon: Szamuely Tibor|language=magyar|accessdate=2012-10-06}}</ref> A hadifoglyok között a [[militarizmus]] ellen agitált és egyben [[Szocializmus|szocialista]] [[propaganda|propagandát]] folytatott. [[1918]] januárjától [[Moszkva|Moszkvában]] tartózkodott, ahol többek között [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Bélával]] megpróbálta rábírni a hadifoglyokat az [[1917-es októberi orosz forradalom|oroszországi forradalom]] védelmére. Emellett tagja volt a hadifoglyok ügyeit intéző Központi Bizottságnak is. Március 24-től ő lett a magyar hadifoglyok kommunista csoportjának politikai megbízottja. Április 14-től 18-ig - az ülés ideje alatt - részt vett a küldöttértekezleten. 1918. április 3-tól Kun Bélával közösen megjelentette a Szociális Forradalom című kommunista lapot.<ref name="Életrajza" /> Több magyar tisztet - akik a propaganda hatására sem voltak hajlandók belépni az orosz vörös gárdába - már oroszországi tartózkodása során kivégeztetett.<ref name="Voros garda kivegzesek">{{cite web|url=http://index.hu/belfold/2011/01/11/a_kommunizmus_megbukott_nincs_mitol_felni/|title=Gazda Albert: A kommunizmus megbukott, nincs mitől félni/Szamuely Tibor, 2011. január 11., kedd 19:20|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref> [[1919]]. [[január 3.|január 3-án]] tért vissza Magyarországra (Budapestre) és tagja lett a [[Kommunisták Magyarországi Pártja]] Központi Bizottságának, valamint bekerült a [[Vörös Ujság]] szerkesztői bizottságába. 1919. február 20. után illegalitásba vonult, s az illegalitásban működő Központi Bizottság tagjaként (is) tevékenykedett, illetve részt vett a párt védelmére alakított rendezőgárda szervezésében.<ref name="Életrajza" /> Rövidesen házasságot kötött [[Szilágyi Jolán]] grafikusművésszel.<ref name="Szilágyi Jolán">{{cite web|url=http://www.kieselbach.hu/muvesz/szilagyi-jolan-_szamuely-tiborne__6359|title=Szilágyi Jolán (Szamuely Tiborné) Székelyudvarhely, 1895 - Budapest, 1971|language=magyar|accessdate=2014-07-30}}</ref>
 
== A Tanácsköztársaság alatt ==
1919. április 23-án kiadott parancsában a következőket jelentette ki:<ref name="Parancs">{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0024/3055.html|title=Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme, 54. sz. melléklet (Szamuely Tibor parancsa), Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2001. (Magyar Elektronikus Könyvtár)|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
 
{{idézet2|A Forradalmi Kormányzótanács (…) megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel, ha ennek szükségessége merülne fel. (…) A proletariátus osztály ellenségeihez, a [[burzsoázia|burzsoáziához]] nem fordulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné emlékezetébe: aki a [[proletariátus]] hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a [[Forradalmi Kormányzótanács]] és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját [[halálbüntetés|halálos ítéletítéletét]]ét írja alá. Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk.
 
[[Szolnok]], 1919. április 23., Szamuely Tibor<br> a keleti hadsereg rögtönítélő [[Forradalmi törvényszékek (1919)|törvényszék]]ének elnöke.|1. számú parancs. 1919. április 23., szerda.}}
 
A nagyszabású, orosz mintát idéző [[A munka ünnepe|május 1]]-jei]] ünnepség megszervezésével is őt bízták meg.<ref name="Majus 1">{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00000/00003/00003/voigt.htm|title=Voigt Vilmos: Éljen és virágozzék... (A budapesti május elsejékről), EPA Budapesti Negyed 3. (1994/1)|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref> A Tanácsköztársaság fegyveres harcai során részt vett [[Szolnok]] 1919. [[május 3.|május 3-i]] visszafoglalásában. Még ebben a hónapban [[Moszkva|Moszkvába]] repült, ahol [[Vlagyimir Iljics Lenin|Leninnel]] tárgyalt. Innen május 31-én tért vissza Lenin üzenetével és útmutatásával.<ref name="Életrajza" />
 
== A vörösterror ==