„Iron Fist” változatai közötti eltérés

a
Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.)
a (Bot: 13 interwiki link migrálva a Wikidata d:q928033 adatába)
a (Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.))
Az előző két Motörhead album sikere nyomán a zenekar úgy gondolta, a következő nagylemez producerei feladatait nem bízzák külsős szakemberre. A gitáros Eddie Clarke az előző év végén a [[Tank (együttes)|Tank]] együttes bemutatkozó lemezén dolgozott Will Reid Dickkel közösen és végül az ''Iron Fist'' felvételeit is ez a kettős irányította. A hangzás szempontjából nem volt a legjobb választás. Ettől eltekintve az album tartalmaz néhány igazi koncertfavoritot, mint a címadó "Iron Fist", a "Heart of Stone" vagy a "(Don't Let 'em) Grind You Down".
 
A lemez nem tudta megismételni a ''[[No Sleep ’til Hammersmith]]'' album listavezető sikerét, a 4. helyig jutott. A lemezbemutató turné első állomása a megjelenés után egy hónappal [[Toronto|Torontóban]]ban volt, amiről később koncertvideó is megjelent. A következő, [[New York]]-i fellépést követően azonban a csalódott Clarke bejelentette, hogy kilép a zenekarból. Így az ''Iron Fist'' lett a klasszikus felállás utolsó stúdióalbuma és ezzel a Motörhead túljutott karrierje első csúcspontján.
 
A turnét a [[Thin Lizzy]] gitáros Brian 'Robbo' Robertsonnal folytatták, aki aztán a következő Motörhead albumon is lehetőséget kapott.
165 521

szerkesztés