„Vukovári csata” változatai közötti eltérés

|veszteségek2= 1656 katona<br />(879 halott, 777 sebesült)<ref>{{cite news | title = Vukovar 1991. i sedamnaest godina poslije | trans_title = Vukovar in 1991 and seventeen years later | newspaper = Virski list | publisher = Vir turizam d.o.o. | location = [[Vir]], Croatia | language = horvát | date = November 2008 | page = 19}}</ref><br /> 1131 civil halott,<ref name="Battlegrounds205">Central Intelligence Agency Office of Russian and European Analysis, 2000, 205. o.</ref> 550 civil eltűnt<ref>Kardov, 64. o.</ref>

}}

 

Vukovárt a [[Horvát Nemzeti Gárda]] (ZNG) körülbelül {{szám|1800}} könnyű fegyverzetű katonája és civil önkéntesek védték a JNA {{szám|36000}} katonája és a nehézfegyverzetű [[Szerb palamilitárisok listája|szerb harcosok]] ellen. A csata alatt volt olyan nap, amikor {{szám|12000}} tüzérségi eszköz, köztük rakéták és repeszgránátok csapódtak be a városban.<ref name="Horton132" /> Ez volt abban az időben Európa legpusztítóbb és leghosszabb csatája, és a [[második világháború]] óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amelyet teljesen leromboltak.<ref>Notholt, 2008, 7, 28. o.</ref><ref>[[#Borger03-08-2011|Borger, 2011]]</ref> Amikor a város 1991. november 18-án elesett, a szerb erők [[Vukovári vérengzés|több száz katonát és civilt mészároltak le]], és legalább {{szám|31000}} polgári lakost deportáltak a városból és környékéről.<ref name="Turkovic">{{harvnb|Turković, Hovens, Gregurek|2004|page=222}}</ref><ref name="Milosevic-Indictment">[[#ICTY-Milosevic|''Prosecutor v. Milosevic'', 23 October 2002]]</ref> Vukovárt [[etnikai tisztogatás]] keretén belül szerbbé tették, és a függetlenségét kikiáltó [[Krajinai Szerb Köztársaság]] része lett. Számos szerb katonai és politikai vezetőt – köztük Miloševićet – később elítélték [[Háborús bűncselekmény|háborús bűnök]] miatt, melyeket a csata alatt vagy az után követtek el; többen közülük börtönbe is kerültek.

A [[második világháború]] után jelentős demográfiai változások történtek, amikor a [[németek]]et kitelepítették, helyükre Jugoszlávia más részeiről érkeztek telepesek.<ref name="Gow159">{{harvnb|Gow|2003|pages=159–60}}</ref> Az utolsó, 1991-es jugoszláv népszavazás adatai szerint Vukovár községben a 84&nbsp;189 lakosból, 36&nbsp;910 (43,8%) volt horvát, 31&nbsp;445 (37,4%) szerb, 6&nbsp;124 (7,3%) jugoszláv, 1375 (1,6%) magyar és 8&nbsp;335 (9,9%) egyéb nemzetiségű.<ref>{{cite web |url=http://www.un.org/icty/indictment/english/mrk-3ai041115e.pdf |title= Mrkšić ''et al'' Third Consolidated Amended Indictment |language=angol |work=un.org |archiveurl=https://web.archive.org/web/20050225222628/http://www.un.org/icty/indictment/english/mrk-3ai041115e.pdf |archivedate= 2005-02-25}}</ref> Vukovár városában 1990-ben 44&nbsp;639 fő lakott (21&nbsp;065 horvát, 14&nbsp;425 szerb).<ref>{{cite web |url=http://www.vukovar.hr/e-usluge/ostalo/pitanja-i-prijedlozi/255-nekategorizirano/2814-stanovnistvo-grada-vukovara |title=Stanovništvo Vukovara |work=vukovar.hr |language=horvát |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100227063149/http://www.vukovar.hr/index.php/informacije-mainmenu-89/stanovnistvo.html |archivedate= 2010-02-27}}</ref><ref name="Bjelajac249">{{harvnb|Bjelajac|Žunec|2009|page=249}}</ref>

 

 

A jugoszláv vezető, [[Josip Broz Tito]] 1980-as halála után az addig elfojtott nacionalizmus előtörni látszott, az egyes köztársaságok kormányai is erősödni kezdtek a szövetségi kormány gyengülésével párhuzamosan. Szlovéniában és Horvátországban le is zajlott az átállás a többpárti demokráciára, és gazdasági reformokat is bevezettek, de Szerbia autoriter kommunista elnöke, [[Slobodan Milošević]] minden reformtörekvést ellenzett, és a kommunista jugoszláv kormány hatalmának növelésére törekedett.<ref>{{harvnb|Goldman|1997|page=310}}</ref> 1990-ben Horvátországban és Szerbiában is választáson vetettek véget a kommunista uralomnak, függetlenségpárti nacionalista erők kerültek mindkét köztársaságban hatalomra. Horvátországban a [[Horvát Demokratikus Szövetség]] (HDZ) került kormányra, vezetője, [[Franjo Tuđman]] lett az elnök.<ref name="Boduszynski79-80">{{harvnb|Boduszyński|2010|pages=79–80}}</ref>