„Keresztes Szent Terézia Benedikta” változatai közötti eltérés

Edith Stein ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban. 1904-ben kitért a judaizmusból és ateista lett. A [[Göttingeni Egyetem]]en [[Edmund Husserl]] tanítványa lett, majd Husserl freiburgi kinevezése után elkísérielkísérte őt a [[Freiburgi Egyetem]]re. Itt szerzett doktorátust 1916-ban, és a továbbiakban 1918 februárjáig Edmund Husserl asszisztenseként dolgozott Freiburgban.

Noha korábban is volt kapcsolata a katolicizmussal, az áttérését többek között az okozta, hogy 1921-ben elolvasta [[Avilai Szent Teréz]] misztikus önéletrajzát. Miután 1922. január 1-jén megkeresztelték, és akkori gyóntatója, – Schwindt prelátus – közreműködésével a [[speyer]]i dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár. Amíg itt tanított (1922-19321922–1932), Erich Przzywara megbízásából németre fordította [[John Henry Newman|Henry Newman]] [[bíboros]] leveleinek és naplójának egy kötetét, [[Aquinói Szent Tamás]] ''De veritate'' (Az igazságról) című művét és a katolikus filozófiát tanulmányozta. 1932-ben a [[Münster]]i Pedagógiai Intézetben docensi állást kapott, de a náci kormányzat által hozott [[antiszemita]] törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.

1933-ban belépett a karmeliták [[köln]]i rendházába és felvette a '''Teresa Benedicta a Cruce''' (Keresztről nevezett Terézia Benedicta) nevet. Itt írta meg ''Endliches und ewiges Sein'' (Véges és örök lét) című könyvét, amelyben próbálja összeegyeztetni AquinoiAquinói Szent Tamás és Husserl filozófiáját. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az [[echt]]i karmelita kolostorba. Itt írta meg a ''Studie über Joannes a Cruce: Kreuzeswissenschaft'' ("Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról: A kereszt tudománya) című könyvét.

1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én [[II. János Pál pápa]] szentté avatta ''Teresa Benedicta a Cruce''' néven.

Egyes zsidó csoportok, – beleértve a [[Simon Wiesenthal Központ]]ot, – ellenezték a boldoggá avatást. Rámutattak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Más szavakkal, azért halt meg, hogy az egyház erkölcsi tartását erősítse, tehát mártír.

* [[Wachenheim an der Weinstraße]]-ban a katolikus templom új épületét Edith SteinrólSteinről nevezték el.