„Észlelés” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Partmoso (vitalap | szerkesztései)
Atkinson: Pszichológia 1999; 2003. Osiris ISBN 963 389 447 6
Partmoso (vitalap | szerkesztései)
Atkinson: Pszichológia 1999; 2003. Osiris ISBN 963 389 447 6
38. sor:
== Felismerés ==
A felismerés az agy különböző területeit használja. Az észlelés egyik része a határolás/ lokalizáció; a másik a felismerés, megfeleltetés. A kapcsolat/ konnekció segítségével tároljuk az észlelt ingert. <ref> [[Pszichológia]] 146-148. o. </ref>
 
== Föntről le folyamat - Kontextus ==
Ismeret és elvárás irányítja az észlelést. Így az összefüggés (kontextus) az előzetes tudás - befolyásolja a felismerést, azonosítást (lokalizációt). Az alulról fel folyamat - ösztönös, kiváltott (input irányított). <ref> [[Pszichológia]] 148-149. o. </ref>
 
== Látszólag vagy valódi ? ==
A mozgás látszólagos, valódi vagy kevert(trükkös). Látszólagos mozgás: A retinán állókép keletkezik, melyet mozgóképként észlelünk. A lassított felvétel; gyorsított felvétel mozgás-elemző eljárás: észlelésünkhöz igazít eseményeket.
 
Valódi/Indukált mozgás: Szintén nem mozdul el a kép a retinán, viszont ebben az esetben a kisebb tárgy hátterében lévő nagyobb háttér mozdul el azt a látszatot keltve, hogy a kisebb tárgy mozog. <ref> [[Pszichológia]] 142-144. o. </ref>
 
== Észlelés a cselekvésben ==
54 ⟶ 62 sor:
A '''kiváltott potenciált (KP) vizsgáló eljárás''' az inger által kiváltott elektromos agyi aktivitás vizsgálatát jelenti. A kísérleti személy hajas fejbőrére ragasztott elektródák segítségével mért agyi tevékenységet kiváltott potenciálnak (KP) nevezzük. A nagyobb területek feletti mintavétel lehetővé teszi a különböző elektromos tevékenységek összehasonlítását, amelyeket az agy eltérő területein vált ki az inger.
==== Példák ====
'''N1 szelektív figyelmi folyamat következtében kimutatjatókimutatható potenciál:''' A kísérleti személy mindkét fülébe fülhallgatón keresztül hangingereket kap. Az instrukció az(utasítás), hogy csak a bal fülébe érkező rövid hangingerekre figyeljen, és számolja meg, hogy 3 perc alatt hány ilyen ingert észlelt. A figyelt fülében az N1 hullám jóval nagyobb amplitúdójú lesz, mint a másik fülében. EztEz a növekedéstnövekedés a szelektív figyelmi folyamatok következménye.
 
'''Össze-nem-illési negativitás:''' Ha a fenti kísérletet megváltoztatjuk úgy, hogy a figyelt fülbe ritkán, a többitől eltérő (deviáns) hangot adunk, akkor egy 100-150 ms latenciájú (lappangó) negatív komponenst figyelhetünk meg (N2a).
 
'''N400 hullám:''' Ha szemantikailag nem odaillő szó áll a mondat végén, így értelmetlenné téve az egész mondatot, akkor az oda nem illő szó, mint inger, egy 400 ms-os latenciájú negatív potenciál rögzíthetőrögzítő.
 
'''CNV (contingent negtive variation):''' Ez a komponens akkor jeletkezik, amikor nem egy, hanem két ingerre kell figyelnie a kísérleti személynek. Az első inger (figyelmeztető inger) után egy kis idő elteltvével jelenik meg a második (felszólító inger), ami egy feladat elvégzésére szólít fel. A két inger között egy negatív polaritású potenciál figyelhető meg, ami a várakozás, és a feladatra való felkészülés folyamatával hozható összefüggésbe.
77 ⟶ 85 sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Vidzsnyána]] - [[buddhizmus|buddhista fogalom]], amelynek jelentése „megkülönböztető tudatosság”.
* [[Érzékelés]]
 
* [[Mozgásérzékelés]]
== Hivatkozások ==
<references/>
84 ⟶ 93 sor:
* Sekuler, R. & Blake, R. (2004). Észlelés. Budapest, Hungary: Osiris Kiadó.
* Atkinson R.L.;és társai (1996): [[Pszichológia]] 1999; 2003. Osiris ISBN 963 389 447 6 Szerk.: Csibra Gergely, fordították vele együtt 12-en
** Gibson, J.J. (1979) The Ecological Approach to Visual Perception. Boston: Houghton Mifflin.
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Észlelés