„Paget János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
29. sor:
1852-ben családjával együtt [[Drezda|Drezdába]] költözött, majd 1854-ben [[Nizza]], [[Genova]], [[Pisa (település)|Pisa]], [[Firenze]] és [[Róma]] következett. 1855-ben a brit kormány közbenjárására lehetővé vált, hogy visszatérjen Erdélybe. Újraépítette a román felkelők által 1849-ben feldúlt aranyosgyéresi kastélyt, elkezdte a mintagazdaság helyreállítását. [[Egyed Ákos]] közlése szerint ő volt [[Torda vármegye|Torda megye]] legtöbb adót fizető birtokosa. 1863-ban elhunyt fia, Olivér; Paget pedig a munkába temette fájdalmát. 1868-ban a [[Magyar Történelmi Társaság]] tagjává választották.<ref>Egyed 2000; Kovács 2008: 207. o.; Cs. Lingvay 2011: 16–17. o.</ref>
Számos gazdaságot és művelődést előmozdító kezdeményezésben játszott szerepet. Alapító tagja volt az [[Erdélyi Gazdasági Egyesület|Erdélyi Gazdasági Egylet]]nek, cikkei az egyesület ''[[Erdélyi Gazda (folyóirat, 1869–1945)|Erdélyi Gazda]]'' című lapjában illetve a ''Borászati Füzetek''-ben jelentek meg. Egyik megalapítója volt az Erdélyi Lovar-egyletnek, és újra divatba hozta a lóversenyeket, amitől az erdélyi lótenyésztés új fejlődésnek indult. A mezőgazdaság területén elért sikerei elismeréseképpen II. osztályú [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|vaskorona renddel]] tüntették ki, de az ezzel járói bárói címet nem használta. Az 1867-es párizsi illetve az 1869-es boroszlói kiállításon [[tramini]] borával ért el sikert. Borászati eredményeiért az 1878. évi párizsi világkiállítást követően a [[Francia Köztársaság Becsületrendje|francia becsületrenddel]] tüntették ki. Ő volt az első elnöke az 1872. decemberben alakult Kolozsvári Korcsolyázó Egyletnek. 1878-ban az angol nyelv népszerűsítésére létrehozta a Conversation Club nevű társaságot, amelynek 2000 könyvet adományozott,<ref>Szinnyei; Kovács 1983; Csávossy 2008; Killyéni 2010: 21. o.; Cs. Lingvay 2011: 18–19. o.</ref>
Tevékeny híve volt az [[Erdélyi Unitárius Egyház]]nak. Amikor 92 éves korában elhunyt, [[Ferenc József (püspök)|Ferenc József]] [[Unitárius vallás|unitárius]] püspök tartotta a gyászbeszédet felette.<ref>Szinnyei; Kovács 1983; Cs. Lingvay 2011: 17. és 20. o.</ref>
| |||