Főmenü megnyitása

Módosítások

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Lásd|Németh-kormány}}
 
A magyarországi rendszerváltásra (a térség többi kommunista államához hasonlóan) válsághelyzetben – elsősorban az [[Keleti blokk|államszocialista geopolitikai rendszert]] fenntartó [[Szovjetunió]] strukturális (katonai és gazdasági) válságának következtében – kerülhetett sor, a társadalom egy kis részének, elsősorban az [[értelmiség]] egyes, politika iránt érdeklődő csoportjainak aktív részvételével.
 
A rendszerváltást kiváltó alapvető társadalmi erőt az egypártrendszerrel a demokratikus érdekérvényesítésből kizárt többségi társadalom, és az ezt képviselő, az állampárton kívüli, civil értelmiségből szerveződő ellenzéki csoportok (elsősorban is a demokratikus ellenzék, a népi-nemzeti lakitelki-csoport, Bibó Szakkollégium egyetemistái) jelentették, akik demokratikus szabadságjogokat akartak, megszüntetve az állampárt privilégiumait. Ezzel egyidőben az uralmon levő állampárton belül is felléptek [[reformkommunisták]] (közülük legismertebb [[Pozsgay Imre]] csoportja), akik a gorbacsovi peresztrojka folytatásaként „felülről” is politikai reformokat szorgalmaztak. A külső befolyásoló körülmények között figyelembe kell venni egyrészt a szovjet katonai megszállás tényét, másrészt az európai biztonságpolitika adottságait, azaz Magyarország "kettős függőségét".<ref>Erről részletesen ld. Böröcz József, [http://www.mtapti.hu/mszt/19923/borocz.htm 'Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián', ''Szociológia'', 1992,3:3-20.]</ref> Mindezek következtében az új rendszer kompromisszumok, politikai alkuk eredménye volt, s az átalakulás az új elitek megteremtése mellett az államszocialista politikai és gazdasági elitek ([[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]]-[[pártállami hierarchia|nómenklatúra]]) társadalmi előnyeinek részleges - bár jobbára átmeneti és korlátozott - átmentését is eredményezte. (E kompromisszumban a főbb mai magyarországi politikai erők mindegyike, illetve ezek közvetlen elődje részt vett, s e 'békés' megoldás élvezte a „rendszerváltó” társadalom nagy többségének hallgatólagos támogatását is.) A magyar rendszerváltás közjogi jellegű volt, az ország intézményeinek átalakulását az [[Országgyűlés]] által jóváhagyott törvények szabályozták. Az események az [[A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága|Alkotmánybíróság]] [[1990]]. januári létrejötte után kizárólag [[jogállam]]i keretek között zajlottak.
10 915

szerkesztés