Főmenü megnyitása

Módosítások

Április 20-án elhangzott beszédében Szamuely a következőket mondta:<ref name="Beszed 1" /><ref name="Beszed 2" />
 
{{idézet2|''A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!''|Szamuely 1919. április 20-án [[Győr]]ben elhangzott beszéde}}
[[Fájl:La dictature du prolétariat les ravages du bolchévisme en Hongrie-page-082.jpg|thumb|left|300px|Armand Lebrun ''La dictature du prolétariat les ravages du bolchévisme en Hongrie'' című művének illusztrációja a halálvonatról]]
Szamuely és a vele egy véleményen lévők terrorkülönítményt állítottak fel, akik „[[Lenin-fiúk]]”-nak nevezték magukat. Ez a terrorcsoport gyakran együttműködött a [[Cserny József (parancsnok)|Cserny József]] vezette terrorbrigáddal, a [[Vörös Őrség]]gel. Hírhedt páncélvonatukon járták az országot, és mindenütt felléptek, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtettek.<ref name="Lenin-fiuk">{{cite web|url=http://lexikon.katolikus.hu/L/Lenin-fi%C3%BAk.html|title= Magyar katolikus lexikon: Lenin-fiúk|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
E félig-meddig reguláris vörös osztagok (a Lenin-fiúk csak egy volt ezek közül, de Csernyékkel együtt a leghírhedtebb) tevékenysége miatt – az új rend vélt vagy valós ellenségeivel szemben alkalmazott szervezett erőszak tekintetében – a [[Forradalmi Kormányzótanács]] megosztott volt. A szociáldemokrata politikusok nagy részében ezek az intézkedések kezdettől fogva félelmet ébresztettek és még Kun Béla is attól tartott, hogy kicsúszik a kezéből az irányítás. Végül április végén – főleg a szociáldemokraták hatására – minden „politikai terrorcsapat vagy más elnevezés alatt működő külön csapat” lefegyverzése mellett döntöttek:<ref name="Konok">{{cite web|url=http://epa.oszk.hu/00900/00995/00023/pdf/konokp10-3.pdf|title=Konok Péter: Az erôszak kérdései 1919–1920-ban, 76-77. oldal|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref><ref name="Elitelo nyilatkozat">{{cite web|url=http://www.szombat.org/politika/4367-zsidok-a-tanacskoztarsasagban|title=Komoróczy Géza: Zsidók a Tanácsköztársaságban, Szobat.org, 2012. február 8.|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
 
{{idézet 2|''A törvények és rendeletek ellenére végrehajtott ítéletek és elsősorban azok a minősíthetetlen gyilkosságok, amelyeket egyesek, vagy a kormánytól nem engedélyezett, sem a hadsereghez, sem a Vörös őrséghez nem tartozó szabadcsapatok vagy önkényeskedők követtek el: bűnös cselekmények voltak elsősorban a forradalom törvényei ellen, ezek a forradalom tisztaságát mocskolták be, ezekért a forradalom és forradalmárok felelősséget nem vállalnak.''| [[Böhm Vilmos]], a tanácskormány hadügyi népbiztosa}}
Böhm ellen, fenti nyilatkozta miatt merényletet tervezett.
 
Ennek ellenére Szamuely még május 3-án is folytatta Szolnokon a terrort. A 16 éves Mellinger Edét a legfiatalabb szolnoki áldozatát<ref>[https://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/magazin-jasz-nagykun-szolnok/verrel-irt-tortenelem-felszaz-szolnoki-martir-306982/ Vérrel írt történelem: félszáz szolnoki mártír], szoljon.hu</ref> például azért végezte ki, mert édesapja kivégzése után ezt mondta neki: „maga nem bíró, hanem vadállat!”<ref name="Szolnok">{{cite web|url=http://vfek.vfmk.hu/00000124/001.html|title=Tiszai Lajos: Szolnokország, 2001, ISBN 963 0 56 19 4|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref><ref>[http://24.hu/elet-stilus/2017/04/20/szamuely-kimeletlenul-kell-akasztani/ Szamuely: Kíméletlenül kell akasztani], 24.hu</ref>
 
Szamuely és halálvonata Szolnokról [[Abony]]ba távozott, ahol a terror további áldozatokáldozatokat következtekkövetelt:<ref name="Abonyi terror">{{cite web|url=http://www.miabonyunk.hu/cikkek/2011/05/05/Abony_1919._majus|title=Markó Ferenc: Abony 1919. május - Az abonyi vörösterror, 2011.05.05. 21:10:51|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
Böhm ellen, fenti nyilatkozta miatt merényletet tervezett.
 
Szolnokról [[Abony]]ba távozott, ahol további áldozatok következtek:<ref name="Abonyi terror">{{cite web|url=http://www.miabonyunk.hu/cikkek/2011/05/05/Abony_1919._majus|title=Markó Ferenc: Abony 1919. május - Az abonyi vörösterror, 2011.05.05. 21:10:51|language=magyar|accessdate=2012-10-29}}</ref>
 
{{idézet2|''Szamuely [[Szolnok]]ról különvonatával ért [[Abony]]ba, ahol 3-án délután a helyi ellenforradalmi megmozdulás leveréséhez fogott. Egy régi-új vörösőr, Csibrán József is színleg a nemzetőrök közé állt, a vöröskatonából avanzsált nemzetőr azonban nem bizonyult állhatatosnak, Szamuely parancsára készségesen összeállította a nemzetőrök névsorát. Ennek alapján láttak munkához a Lenin-fiúk. Többek között elfogták Sarudi Battik Béla orvostanhallgató tartalékos főhadnagyot, a fegyveres megmozdulás egyik vezetőjét is. Egyenesen Szamuely vonatirodájába vitték, ahol öt perc alatt döntöttek sorsáról. Itt vörös parancsnoki tisztséget kínáltak fel neki, ami szinte példa nélküli a vörösterror korszakából. Miután ezt elutasította, kötél általi halálra ítélték. Az ítélet végrehajtását a [[Debrecen]]ből érkezett, igen aktív Lenin-fiú, bizonyos Stern Mózes vállalta magára. A Ceglédre vezető országút (a mai [[4-es főút (Magyarország)|4-es számú főút]]) szélén álló fához vitték, s mielőtt az áldozat lába alól kirúgták a széket, megkérdezték, hogy van-e utolsó kívánsága. A válasz igen büszke volt: „Úrnak születtem, úrként halok meg!” Miután kiszenvedett, még holtában is ütlegelték, ruháit ellopták, és este tízig hagyták tetemét az akasztófán. Szamuely különvonata többek között május 4-én is Abonyban, a tározóvágányon állt, innen gépkocsin indult reggel Szolnokra rögtönbíráskodni. Indulás előtt az abonyi letartóztatottak közül két férfit ítélt még halálra. A hóhér ezúttal is Stern Mózes volt. Piros Jenő 37 éves kereskedőt és K. Molnár István 36 éves földművest akasztották fel ugyanarra a fára, amely előző napon Sarudi Battik Béla vesztőhelye volt. Miután Piros Jenő kiszenvedett, bajtársával, K. Molnár Istvánnal vétették le a fáról, hogy ő kerüljön a helyére. Ezt követően Stern követte főnökét Szolnokra, hogy ott is ellássa véres munkáját.''|Markó Ferenc: Az abonyi vörösterror<ref>[http://www.miabonyunk.hu/cikkek/2011/05/05/Abony_1919._majus Markó Ferenc : Az abonyi vörösterror], miabonyunk.hu</ref>}}
53 648

szerkesztés