„Loggia-barlang” változatai közötti eltérés

|kép=Loggia-barlang1.jpg

A '''Loggia-barlang''' egy [[Visegrádi-hegységandezit]][[barlang]]ben, amely a [[EsztergomDuna–Ipoly Nemzeti Park]]ban, területén találhatóa [[andezitVisegrádi-hegység]]ben, [[barlangEsztergom]] területén található.

1971-ben [[Zolnay László]] és [[Lettrich Edit]] írnak a Hosszú-hegy északnyugati oldalában található Loggia-barlangról, de hogy ez a [[Kis Loggia-barlang]], vagy a Loggia-barlang, az nem állapítható meg. Szerintük a barlanghoz hasonló szakadék azért kapta a Loggia-barlang nevet, mert a fala erkélyszerűen előreugrik. Az 1984-ben megjelent ''Magyarország barlangjai'' című könyv országos barlanglistájában szerepel a neve, tévesen a Pilis barlangjai között és egy térképen van a helye feltüntetve.

1993-ban a Troglonauta Barlangkutató Csoport írta le az általuk nem látott üreget három irodalmi hivatkozás alapján. A leírás szerint a Hosszú-hegy (Látó-hegy, Csurgó-berek) Kerek-berek felőli oldalán van és vulkáni kőzetben alakult ki. Az [[Eszterhás István]] által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című kéziratban szerepel a neve a [[Visegrádi-hegység]] 38 nemkarsztos objektuma között (amelyek közül 33 a barlang és 5 a mesterséges üreg), ismeretlen méretekkel. A felsorolás szerint andezitagglomerátumban keletkezett és [[Esztergom]] egyetlen nemkarsztos barlangja. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg.

1996-ban Ézsiás György és Petrik Mónika találta meg, azonosította be és készítette el a fotódokumentációját. A kutatás eredményéről a Troglonauta Barlangkutató Egyesület 1996-os kutatási jelentése számolt be. A fényképekkel illusztrált leírás – amelyhez mellékelve van a barlang helyét feltüntető térkép – szerint vulkáni tufitban jött létre [[mállás]] és omlás következtében, a Látó-hegy meredek, északi oldalán, a csúcstól északra és körülbelül 100 méterre található.

A 2001. november 12-én elkészült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnév-mutatójában szerepelt és eszerint három írás foglalkozott vele. 2006-ban feltérképezi és részletesen ismerteti Kovács Richárd a barlangot. A [[Földrajzi információs rendszer|FIR]] feldolgozása [[Szentes György]] nevéhez fűződik.

* [[Eszterhás István]] – Szenti Tamás: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2011/mkbt_vulkanspeleologiai_kollektiva_2011.pdf ''A látó-hegyi Loggia-barlangok.''] In: [[Eszterhás István]] szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 2011. Kézirat a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 103–108. old. (azAz irodalmi hivatkozások között szereplő Vörös Tihamér publikáció nem említi.)

* Ézsiás György: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/1993/troglonauta_1993.pdf ''A Visegrádi-hegység barlangjai.''] Kézirat a Troglonauta Barlangkutató Csoport évi jelentésében, a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 1993. 48. old. (azAz irodalmi hivatkozások között szereplő Vörös Tihamér publikáció nem említi.)

* Szenti Tamás – [[Eszterhás István]]: [http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/barlangkutat%C3%A1si%20jelent%C3%A9sek/2001/szenti_tamas_2001.pdf ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke.''] Kézirat, 2001. november 12. Megtalálható a [[Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat]] Adattárában és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon. 92. old. (aA 364. sorszámú irodalom nem említi, a 363. sorszámú említi.)