„Mesteralak” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: Kiskötőjel cseréje gondolatjelre |
a →A mesteralakok rendszertana: alap (heraldika)| |
||
38. sor:
Mivel a mesteralakok a négy osztóvonal (vízszintes, függőleges, jobbharánt és balharánt) által létrejövő geometriai alakzatok, a számuk viszonylag könnyen behatárolható, mert a pajzs tagolása nem történhet tetszőleges, azaz végtelen módon. A mesteralakok szerkezeti alapú rendszerezése nagyon régi hahgyományra tekinthet vissza a heraldikában. Már [[Clément Prinsault|Prinsault]], [[John Guillim|Guillim]], [[Philipp Jacob Spener|Spener]], [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] stb. is kísérletet tett a pajzstagolások szerkezeti alapú rendszerezésére. Azt mondhatjuk, hogy ezzel a kérdéssel szinte minden ismert heraldikus foglalkozott, hiszen a címereket ezen a módon lehet a legjobban rendszerezni.
A legegyszerűbb mesteralak az egyszínű [[tarpajzs]]. Ilyen kevés van, mert a pajzsot általában valamilyen [[osztóvonal]] részekre tagolja. Így a mesteralakok következő csoportja a [[pajzstagolás]] (fr: partition de l'écu), mely nagyrészt [[alap (heraldika)|alap]] vagy [[mező]] funkcióban áll. A legfontosabb pajzstagolások: a [[vágott]], [[hasított]], [[harántol]], [[balharántolt]], [[négyelt]] és [[harántnégyelt]] pajzsok. (A pajzstagolás lehet kettőnél több színű is, a mesteralakoknál, például a [[pólya|pólyánál]] azonban a két szélső tagolás színének azonosnak kell lennie.) Végül a harmadik csoportba a tulajdonképpeni (vagy fő) mesteralakok sorolhatók, melyek mindig egy mezőben vagy alapon helyezkednek el. Ezek egyeztethetők a fő pajzstagolásokkal: [[pólya]], [[cölöp]], [[harántpólya]], [[balharántpólya]], [[kereszt (heraldika)|kereszt]], [[harántkereszt]].
[[Kép:Mesteralak-diminutívák.png|500px]]
A régi német heraldikában megkülönböztettek pajzstagolást (Teilungsbilder, Sektionen) és tulajdonképpeni mesteralakokat (eigentliche Heroldsbilder). Az előbbi olyan geometriai alakzat, amikor a színek egyforma nagyságú teret foglalnak el a pajzsban ([[mező]]k), az utóbbinál viszont az egyik szín nagyobb teret foglal el, mint a másik és a kisebb (a mesteralak) úgy tűnik, mintha a nagyobb körülvenné ([[alap (heraldika)|alap]]). Az [[élő heraldika]] kora után mindkét katagóriát egyszerűen csak mesteralaknak nevezték a német heraldikában.
Ezenkvívül a régi és egyes modern heraldikai rendszerekben a mesteralakokat első- és másod- (néha harmad-, sőt negyed-) osztályúakra is osztják. Az elsőosztályúak olyan fő mesteralakok (en: ordinaries), melyek helyzete domináns a pajzsban és meghatározzák a további mesteralakok és egyéb címerképek [[helyzet]]etét (nagyságát, számát, geometriáját stb.). Ezen mellék-mesteralakokat (és címerképeket) másodosztályúaknak vagy tartozékoknak (fr: meubles) nevezik. A mesteralakokat [[Philipp Jacob Spener|Spener]] is elsőosztályúakra ([[pajzsfő]], [[pólya]], [[cölöp]], [[harántpólya]], [[szarufa]], [[kereszt (heraldika)|kereszt]], [[ráma (heraldika)|ráma]], [[telek (heraldika)|szabad telek]] stb.) és másodosztákyúakra osztotta, melyek az első osztályúak diminutívái és egyéb mellék-mesteralakok.<ref>Vidimus figuras quae inter honorabiles primum ordinem (Menestrierius, cujus alioqvi enumerationem secuti sumus, secundum vocat, primo partitionibus scuti attribuit) constituunt. Nunc ad secundum classem transimus, in illam, qvae idem autor, tertiae & qvartae ascribit simul compingentes. Huc referemus sequentes species, 1. ''diminutiones'' figurarum honorabilium primiordinis, 2. ''tessellas'', 3. ''rhombos'', 4. ''cuneos'', 5. ''clathros'', 6. ''cuspides'', 7. ''annulos'', 8. ''orbes'', 9. ''plinthides''. Est ergo prima species hujus classi, ''diminutio'' figurarum primae classis." (P. J. Spener: ''Insignium theoria''. Frankfurt
| |||