„Prežihov Voranc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Nyelvtani javítás kézi ellenőrzéssel: a szóvégi magánhangzó megnyúlik a toldalék előtt. (Idegen szavaknál és neveknél is, lásd OH. 276. oldal.)
29. sor:
Szeretett volna gimnáziumba járni, de az apja nem engedte, mert az otthoni munka nem nélkülözhetett őt, így gimnáziumba csak a testvére járhatott. Ezt Voranc nagyon rossz néven vette, de elkezdett önállóan tanulni. Így tizenhat éves korában elküldte első karcolatait egy újságnak, mely meg is jelent nyomtatásban. Így kezdődött az akkor még Lovro Kuhar néven futó Voranc írói pályafutása. Nevét (Prežihov) a hazai Prežih tanyáról kapta, amelyet apja bérelt, a Voranc hazai, karintiai ómegfelelője pedig Lovrenc vagy Lovro. Neve jelentése tulajdonképpen ''prežihi, a Prežih tanyáról való.'' Alkotói munkásságát nagyban befolyásolták az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] eseményei. Az első világháború folyamán végig kísérhette a [[doberdo]]i harcokat, ahol magyar katonák is nagy számban részt vettek, illetve tömegével estek el.
 
Az első világháború alatt, megszökött az osztrák-magyar hadseregből az isonzói frontról, [[Olaszország]]ból, majd elfogták és a háború végéig fogva tartották. [[1919]]-ben hazatért és munkásként dolgozott, majd hivatalnokként az acélműben Ravnéban. Mivel az aktív szerepe az illegális Jugoszláv Kommunista Pártban volt, emigrációban kényszerítették [[1930]]-ban. Ezután [[Bécs]]ben, [[Párizs]]ban és [[Moszkva|Moszkvában]]. A [[Komintern]] ügynökeként Európa-szerte utazott. Kommunista tevékenységei miatt többször is bebörtönözték. Végül ő lett az egyik vezető a Jugoszláv Kommunista Pártban. A Jugoszláv Kommunista Párt új főtitkárával, [[Josip Broz Tito|Josip Broz Titóval]]val folytatott vitái után, 1939-ben illegálisan visszatért a [[Ljubljana|Ljubljanába]], ahol azonban a hatóságok elől rejtőzködnie kellett. [[1941]] [[április]]áig, a második világháború kezdetéig visszavonult a politikától és csak írt.
 
Ljubljanát az olasz hadsereg megszállta [[1941]] folyamán, s ekkor Voranc ismét belevetette magát a politikába és részt vállalt az ellenállásban is. [[1943]] elején letartóztatták politikai tevékenységei miatt és átadták az [[olaszok]]nak. A kihallgatása során részt vettek a [[németek|német]] vallatók is, akik [[Berlin]]ből érkeztek. Az olasz kapituláció után a németek gyorsan elfoglalták az olasz kézben levő szlovén területeket, Vorancot pedig börtönbe zárták Begunjéban, majd további kivizsgálásra a [[Gestapo]] központjában, Berlinben került sor.