„Jági-tó” változatai közötti eltérés

forrás
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
(→‎A tó élővilága: további fajok)
(forrás)
A [[Nagy-Szénás]] tömbje alatt húzódó Vadász-réti-patakon először még az [[1940-es évek]]ben építettek két völgyzáró gátat azzal a céllal, hogy az így kialakuló kis tavakban [[pisztráng]]ot tenyésszenek. Az elképzelést rövid időn belül keresztülhúzták a környéken [[1948]]-tól megindult nagyszabású bányászati fejlesztések, melyek miatt jelentősen lecsökkent a Vadász-réti-patak vízhozama, sőt a térségben több forrás teljesen el is apadt. A két gát mögött kialakult tavak közül a felső teljesen kiszáradt, és az alsó is jelentős [[Eutrofizáció|eutrofizálódásnak]] indult.<ref>http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf</ref>
 
Az [[1980-as évek]]ben újabb fejlesztési kísérlet történt a területen, amelyben ezúttal egy [[budapest]]i horgászegyesület látott fantáziát, miután a térségben korábban folytatott bányászati tevékenység leállításával a patak vízhozama is valamivel magasabb lett. Ekkor a völgyet lezáró főgát mögött két kisebb gátat is létesítettek, a főgátba pedig – a lehalászás lehetőségének biztosítása végett – zsilipet is beiktattak.<ref name="gátszakadás">Gátszakadás a Jági-tavon. Szentiváni Újság, 2010. július, p05</ref> Ez a terv azonban ugyancsak nem volt hosszú életű, gyaníthatóan a terület védetté nyilvánítása miatt, ami [[1990]] körül történt.
 
Vélhetően a völgyet lezáró főgát nem megfelelő kivitelezése miatt a víz többször megrongálta a főgát zsilipjének környékét, illetve a gát más pontjain talált magának kiutat, ezért esős években folyamatossá vált a tó vizének elfolyása, miközben aszályosabb időszakokban megtörtént az is, hogy a meder teljesen kiszáradt. Emiatt a pilisszentiváni önkormányzat több tervet is kidolgoztatott a tó szanálására, végül az a megoldás született, hogy a gát zsilipjét megszüntették és a kiiktatott műtárgy helyét tiszta [[agyag]]gal töltötték be, mint ahogy a főgát és a második gát víz felőli oldalait is 1 méter, illetve 50-60 cm vastagságú agyagréteggel erősítették meg.<ref>http://www.pilisszentivan.hu/ideiglenes2006/jagi_megmentes.htm</ref>
 
[[Fájl:Jági-tavi gátszakadás nyomai 2.JPG|thumb|A 2010-es gátszakadás után visszamaradt mély árok az erdei úton]]
A [[2006]]-ban befejezett szanálási akció lényegében stabilizálta a tóban lévő vízmennyiséget, a 2010-es év azonban megmutatta, hogy a térség vízjárása csapadékos időszakban még így is okozhat meglepetéseket. 2010. júniusában ugyanis a sok eső miatt felduzzadt Vadász-réti patak ismét tóvá duzzadt az addigra már majdnem teljesen beerdősült második gát mögött, majd átszakította azt, így a kiömlő vízmennyiség a főgátat is megrongálta, majd a tóhoz vezető, kb. egy kilométeres hosszúságú erdei út hosszában mély árkot vájva hömpölygött le, néhány hétre játhatatlannájárhatatlanná téve az útszakaszt.<ref name="gátszakadás">Gátszakadás a Jági-tavon. Szentiváni Újság, 2010. július, p05</ref> A főgátat még abban az évben helyreállították, de ez az esemény azt jelzi, hogy hasonló káreset bekövetkezése a jövőben sem zárható ki teljesen.
 
== A [[Jági-tanösvény]] ==
A [[Duna-Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatósága több helyi és környékbeli civil szervezettel együttműködve a [[2000-es évek]] elején alakítottlétesített ki tanösvényt[[tanösvény]]t a Jági-tó térségében, hat állomással, melyek közül a második állomást közvetlenül a tó mellett alakították ki. Az állomás tájékoztató táblái mellett pihenőhely, tűzrakóhely és madáretető kapott helyet, a tó keleti partján pedig egy faácsolatú stéget is kialakítottaképítettek. A pihenőhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai rendszeresen használják madárgyűrűzési bemutatókra, illetve kutatási célú madárgyűrűzésre egyaránt, illetvetovábbá rendszeresen itt zajlanak a Víz Világnapja általalkalmából szervezett nemzeti parki rendezvények.
 
== A tó élővilága ==
 
== Források ==
* Ereifej Laurice - Gadó György Pál - Kézdy Pál (szerk.): Jági-tanösvény. Tanösvények Budapest körül 2. Budapest, 2002.
{{források}}