„Fehérvári jog” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:Stephen I on the throne (Chronicon Pictum 040).jpg|230px|bélyegkép|jobbra|Szent István király ábrázolása a [[Képes krónika|Képes krónikában]]]]
[[Fájl:III István.jpg|230px|bélyegkép|jobb|III. István magyar király|III. István királlyá koronázása. A Képes krónika miniatúrája]]
A '''fehérvári jog''' a magyar városok jogalapját képező szabadságjogcsalád, melyet elsőként a [[Magyar Királyság]] világi fővárosának számító [[Székesfehérvár]] kapott meg, mely ezzel első modern városunkká vált. A hagyomány szerint már [[I. István magyar király|I. István király]] ellátta különleges jogokkal székhelyét, majd [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] erősítette azt meg [[1237]]. évi [[Kiváltság|privilégiumával]]. Más vélekedés szerint azonban [[III. István magyar király|III. István király]] adományozhatta Fehérvárnak azokat a kitüntető jogokat, melyeket IV. Béla újított meg. III. István több mint egy évszázaddal később, a [[12. század]] közepén uralkodott, de ha
Magyarországon a valódi városiasodás ugyan évszázados késéssel indult meg, a fehérvári jog a korabeli [[Európa|Európában]] mégis igen korszerűnek és időtállónak számított, hiszen a kiváltságolt városok sokféle funkciójú, változatos jogokkal, összetétellel, építkezési móddal rendelkeztek.<ref>History, a világtörténelmi magazin - Városaink kezdetei (VII. évf. 4. szám, 26. old.)</ref> A [[13. század]] közepétől kezdve fehérvári jogok nélkül egy települést sem lehetett városnak tekinteni, ennélfogva évszázadokig volt mérvadó a várossá válások folyamatában a belőle később kialakuló budai joggal egyetemben.
| |||