„Fenékpuszta” változatai közötti eltérés

3 461 bájt hozzáadva ,  4 évvel ezelőtt
őskori és ókori információk áthozva Keszthely szócikkéből
(→‎Története: Theudemir, tagolás)
(őskori és ókori információk áthozva Keszthely szócikkéből)
 
==Története==
===ÓkorŐskor, ókor, kora középkor===
A Balaton nyugati partvidékén már az őskorból is kerültek elő olyan leletek, amelyek azt tanúsítják, hogy a környék lakott hely volt, sőt előkerültek olyan tárgyi bizonyítékok is, amelyek a korabeli lakók kereskedelmére utalnak. Fenékpuszta területén ilyen lelet egy középső rézkori kultikus épületben talált, a [[Földközi-tenger]] vidékéről származó triton csigakürt. Az itt élők teljes szükségletét feltehetőleg nem fedezte a földművelés és az állattartás, emiatt a gyűjtögetés, a vadászat és a halászat továbbra is fontos szerepet játszhatott az életükben. Ennek bizonyítékaként csaknem 2 méter mély tőzeg alól kerültek elő Fenékpusztán egy késő rézkori, nyílt vízi halászkunyhó tárgyai.
Fenékpuszta területén a [[4. század]]ban egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. A feltételezések szerint ez egy római közösség továbbélését jelzi, amit alátámaszt az is, hogy az ebből az időszakból előkerült leletanyag egy keresztény hitű csoport itt tartózkodását tanúsítja, melynek tagjai továbbra is megőrizték római antik kultúrájukat és kapcsolatrendszerüket – annak ellenére is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és az egymást követő évszázadok során mintegy fél tucatnyi különböző népcsoport fordult meg itt. A keresztény közösségről (melyet a régészet Keszthely kultúraként tart számon) az esetenként különleges gazdagságú sírok leletanyagai mellett egy kora keresztény bazilika is tanúskodik.
Úgy tűnik, hogy a 7. század közepétől mintegy 100 évig lakatlan volt az erőd területe, de a 9. századtól a ismét használatba vették, a Karoling birodalom részeként.
 
[[i. e. 13|Kr. e. 13]]. és [[i. e. 8|8]]. között [[Tiberius római császár|Tiberius]] meghódította a Dunántúlt, ahol a [[Római Birodalom|rómaiak]] megszervezték [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] provinciát. Az ezt átlósan átszelő fontos kereskedelmi és hadiút, amely a provincia székhelyét, [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot kötötte össze [[Aquileia|Aquileiával]], Fenékpusztánál keresztezte az akkoriban jóval mkiterjedtebb vízrendszerű [[Balaton]]t. Itt találkozott egyben egy másik fontos úttal is, amely Sopianaet ''([[Pécs]])'' kötötte össze Augusta Treverorummal ''([[Trier]])''. A fontos csomópont környékén több település is létrejött; a környéken előkerült sírleletek tanúsítják, hogy a [[Kelták|kelta]] őslakosság mellett római polgárjoggal rendelkezők – elsősorban kereskedők – is éltek. [[160]]-tól viszont a Duna túlpartján élt barbár törzsek sorozatos betörései komoly pusztításokat végeztek, így a [[3. század]]ra valószínűleg már csak egy település maradt meg a területen, éppen itt, Fenékpusztán.
A fenékpusztai római kori település valószínűleg a Valcum nevet viselte. 456 körül valószínűleg [[Theudemir keleti gót király]] foglalta el az itteni castellumot, ostrommal.<ref name=hun>{{cite web | title = Theudemir | publisher = Hunok – gepidák – langobardok | url = http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e593 | language = magyar | accessdate = 2006-01-03}}</ref> Feltehetőleg itt született 455 körül egyik fia és későbbi utóda, [[Theuderich keleti gót király]].<ref>A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderich születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta). Kiss 2003: Pannonia szülötte volt-e Nagy Theoderich? In: Népek együttélése Dél-Pannoniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. (gyk). Szerkesztők: Lengvári István-Vonyó József, Pécs, 2003. 187-206.</ref>
 
A [[4. század]]ban Fenékpuszta területén egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épült, 44 toronnyal, robusztus falakkal. Az erődön belül raktárépületek, fürdők, reprezentatív és adminisztrációs épületek is álltak, falain kívül, attól délre pedig egy nagy kiterjedésű temetőt tártak fel, ahova a kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. Az erődben, amely feltehetőleg a Valcum nevet viselte, egy cohors (egy legio tizedrésze) állomásozhatott, és amellett, hogy védte az Itáliába vezető fontos utat, raktárbázisként is szolgálhatott a dunai limes erődjeinek ellátására. [[374]]-ben a betörő barbár népek komoly pusztítások nyomát hagyták az erődön, a támadások miatt a környék népessége megritkult, de a terület nem vált lakatlanná. Az erődöt később helyreállították, így továbbra is védelmül szolgált az itt élőknek, még a római katonaság [[5. század]]i kivonulása után is. [[433]]-tól a terület [[Hunok|hun]] fennhatóság alá került. [[455]]-ben [[Avitus (római császár)|Avitus]] császár rövid időre visszaállította a római uralmat, ám [[456]]-ban a [[keleti gótok]] elfoglalták az egész Dél-Dunántúlt, így ostrommal bevették a fenékpusztai erődöt is<ref name=hun>{{cite web | title = Theudemir | publisher = Hunok – gepidák – langobardok | url = http://www.bkiado.hu/netre/netre_hungeplan/hungeplanjobb_metaval.htm#d0e593 | language = magyar | accessdate = 2006-01-03}}</ref>, amelyet felgyújtottak, így a lakosság nagy része elpusztult. Majd a megmaradt környékbeliekkel rendbe hozatták az építményt, amely ettől kezdve a királyuk, [[Theudemir keleti gót király|Theudemir]] székhelye lett. Valószínűleg itt született ezekben az években egyik fia és utódja, [[Theuderich keleti gót király|Nagy Theodorik]] is<ref>A tanulmányban a szerző az írott- és a régészeti források összevetése során meggyőzően bizonyítja, hogy Theoderich születési éve 455, születési helye pedig a Balaton vidéke, feltehetően Valcum (Keszthely-Fenékpuszta). Kiss 2003: Pannonia szülötte volt-e Nagy Theoderich? In: Népek együttélése Dél-Pannoniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. (gyk). Szerkesztők: Lengvári István-Vonyó József, Pécs, 2003. 187-206.</ref>, akinek uralkodási ideje alatt továbbra is a keleti gótok itáliai királyságának befolyása alatt állhatott a környék, de [[526]]-ban bekövetkezett halála után a [[longobárdok]] uralma alá került. Az erődöt nem szállták meg, de az átkelőt ellenőrzésük alá vonták.
 
Fenékpuszta területénAbból a [[4. század]]ban egy mintegy 15 hektáros kiterjedésű [[Római Birodalom|római]] erőd épülttényből, 44hogy toronnyal,a robusztusfeltárt falakkal.temetőben Aztöbb erődönévszázadot belülátívelő raktárépületek,temetkezés fürdők,nyomai reprezentatívkerültek és adminisztrációs épületek is álltakelő, falainegyes kívül,kutatók attólazt délrea pedigfeltételezést egy nagy kiterjedésű temetőt tártakvonták felle, ahovahogy aitt kutatási adatok szerint a 4. századtól egészen a [[9. század]]ig temetkeztek. A feltételezések szerint eztovábbélhetett egy római közösség. továbbélését jelzi,Ezt amitlátszik alátámasztalátámasztani az is, hogy az ebből az időszakból előkerült leletanyag egy keresztény hitű csoport itt tartózkodását tanúsítja, melynek tagjai továbbra is megőrizték római antik kultúrájukat és kapcsolatrendszerüket – annak ellenére is, hogy a térséget közben elérte a népvándorlás és az egymást követő évszázadok során mintegy fél tucatnyi különböző népcsoport fordult meg itt. A keresztény közösségről (melyet a régészet Keszthely kultúraként tart számon) az esetenként különleges gazdagságú sírok leletanyagai mellett egy kora keresztény bazilika is tanúskodik. Úgy tűnik, hogy a 7. század közepétől mintegy 100 évig lakatlan volt az erőd területe, de a 9. századtól a ismét használatba vették, a Karoling birodalom részeként.
 
===Újkor, legújabb kor===
A fenékpusztai birtokhoz a [[Festetics család]] keszthelyi [[Festetics-kastély (Keszthely)|kastélyától]] fákkal övezett út vezetett, mely útközben több kisebb majorságot, illetve malmot is érintett. A birtok a 19. század elején is ménesmajorként szolgált, de sajátos balatoni hangulatához hozzátartozott egy hajóépítő műhely és kikötő is. Az 1945-ös földreform idején a birtokot is államosították, s a térség településfejlesztése során tudatosan igyekeztek felszámolni a táj arisztokratikus jellegét. A régi épületek mellé lenfonógyárat telepítettek, a 19. századi épületekben pedig úgynevezett „csökkentett komfortfokozatú lakásokká” (lényegében szükséglakásokká) alakították át. Az 1990-es évek elejétől folyamatosan napirenden van a majorság rehabilitálása, többek között egy kocsimúzeum ötlete is felmerült, az épületegyüttes állaga azonban azóta is sokat romlott, így a jövője bizonytalan.
 
A környék kultúrtörténeti érdekessége, hogy Fenékpuszta közelében, a Keszthely belterületének déli határában található Szendrey-telepen született [[Szendrey Júlia]], [[Petőfi Sándor]] felesége; egykori szülőházában emlékszobát is kialakítottak.
 
==Közlekedése==