Főmenü megnyitása

Módosítások

Javítás
| név = Státusházak
| más név =
| kép = KolozsvárCluj Státus-palotákSky.jpg
| képaláírás =
| képméret =
| becenév =
| korábbi nevek =
| cím = {{Románia}}, [[Kolozsvár]], [[Szentegyház utca]] ''(Str. Iuliu Maniu)'' 1. és 2.
| építés éve = 1898-18991898–1899
| megnyitás =
| rekonstrukciók évei =
| nevezetességei =
| különlegességek =
| pozíciós térkép = RomániaKolozsvár
| szélesség = É
| szélességi fok =46
| szélességi ívperc =46 46
| szélességi ívmásodperc =48 12.11
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 23
| hosszúsági ívperc =33 35
| hosszúsági ívmásodperc = 3426.56
| szöveg pozíciója =
| wikicommons = Palatele Status-ului romano-catolic
}}
A '''Státusházak''' a [[kolozsvár]]i [[Fő tér (Kolozsvár)|Fő tér]] (31. és 32. szám) keleti oldalának egyik műemléképületei. A romániai[[románia]]i műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07383 sorszámon szerepelnek.
 
A név eredete, hogy az épületek az [[Erdélyi Római Katolikus Státus]] birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatér]] szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.
Az épületek története összefügg a [[Szentegyház utca]] kialakulásával, amely a 17. századig csak a [[Bolyai utca|Bolyai utcáig]] terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta [[Groisz Gusztáv (jogász)|Groisz Gusztáv]] főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy [[reneszánsz]] házat el kellett bontani. A ''Gyergyai-ház'' ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A [[Bánffy-palota (Kolozsvár)|Bánffy-palota]] mellett az úgynevezett ''Tivoli-ház'' állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] körüli épületek lebontásáért, a negyediket pe­dig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.
 
Az [[Alpár Ignác]] tervezte, újdonságszámba menő, neobarokk zárt loggiás paloták földszintjein nagyvárosias, elegáns portálú üzle­tek nyíltak. A két sarki palota tetején három-három - a [[Szentháromság]]ra utaló - kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek jellegét, hovatartozását. Északi szárnya főtéri sa­rokrészében nyitotta meg irodáit a ''Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége'', a földszinten Haraszthy Jenő fűszerke­reskedése csábította az ínyenceket. Felszámolásáig az egykori bolt­ban működött az ''Állami Takarékpénztár'' (CEC). A palotának ezen a traktusán volt a ''Világ Panoráma'' hangzatos elnevezésű kiállítás. A déli épületben működött a város egyik leghíresebb kávéháza, a ''Kikaker'', amelynek falait szecessziós festmények díszítették.
 
== Képek ==
<gallery>
Kolozsvár Státus-paloták.jpg|2005-ben
Statusul romano-catolic.jpg|Az északi épület (Szentegyház utca 1.)
CatedralaSfMihail (32).JPG
Piata Unirii Cluj-Napoca - Cladirile gemene de pe Str. Iuliu Maniu (2006).jpg
Kolozsvar Foter keleti sor.JPG
Kolozsvar Fo ter keleti oldal2.jpg|A Fő tér keleti oldala
Cluj 1911.jpg|Képeslap 1911-ből
</gallery>
==Felhasznált irodalom==
Névtelen felhasználó