„Státusházak” változatai közötti eltérés

| név = Státusházak

| más név =

| képaláírás =

| képméret =

| becenév =

| korábbi nevek =

| megnyitás =

| rekonstrukciók évei =

| nevezetességei =

| különlegességek =

| szélesség = É

| hosszúság = K

| hosszúsági fok = 23

| szöveg pozíciója =

}}

 

A név eredete, hogy az épületek az [[Erdélyi Római Katolikus Státus]] birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a [[Sétatér (Kolozsvár)|Sétatér]] szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.

Az épületek története összefügg a [[Szentegyház utca]] kialakulásával, amely a 17. századig csak a [[Bolyai utca|Bolyai utcáig]] terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta [[Groisz Gusztáv (jogász)|Groisz Gusztáv]] főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy [[reneszánsz]] házat el kellett bontani. A ''Gyergyai-ház'' ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A [[Bánffy-palota (Kolozsvár)|Bánffy-palota]] mellett az úgynevezett ''Tivoli-ház'' állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] körüli épületek lebontásáért, a negyediket pe­dig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.

 

==Felhasznált irodalom==