„Osztrák örökös tartományok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Építés alatt}} === Habsburgische Erblande === bélyeg|hochkant=1.6|{{Farblegende|#DEB200|Osztrák örökös tartományok, 1648}} Mit dem Be…” Címkék: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Építés alatt}}
[[Fájl:HRR 1648.png|bélyeg|
=== Habsburgische Erblande ===▼
Az '''osztrák örökös tartományok''' kifejezés a [[Német-római Birodalom]]nak [[Habsburg-család]] főhercegei által uralt területeit jelentette. A kifejezés tartalma változott az idők során. Ő is szolgált a demarkációs a család hatalmi bázisát a Szent Római Birodalom, amikor a király vagy császár származó 1273 többször és 1438 szinte folyamatos sorrendben Habsburg választottak.<ref>Vergl. hierzu etwa: ''[http://www.habsburger.net/de/kapitel/maximilian-i-als-herrscher-der-habsburgischen-erblande-und-kaiser-des-reiches Maximilian I. als Herrscher der habsburgischen Erblande und Kaiser des Reiches.]'' Auf ''Die Welt der Habsburger'', habsburger.net.</ref>
▲[[Fájl:HRR 1648.png|bélyeg|hochkant=1.6|{{Farblegende|#DEB200|Osztrák örökös tartományok, 1648}}]]
Abban az időben a Habsburg örökös tartományokban már tartalmazta nagy területen a német nyelvterületen, részben területeken a mai [[Svájc]], [[Németország]], [[Franciaország]], [[Ausztria]], valamint a mai [[Magyarország]], [[Olaszország]], [[Szlovénia]] és [[Horvátország]].
A rendi alkotmány eltörlése után a [[Cseh Királyság]] (területi újrafelosztás, 1627) az volt, hogy az ő országok támogatásával [[Morvaország]]ban és [[Szilézia|Sziléziában]] is kijelentette örökletes, ahogyan azt a [[Pragmatica Sanctio]] 1713-ban a [[Magyar Királyság]] elrendelte, így a Habsburg-monarchia után korai értelme képzett, mint egy egység. Bár a lakosság az eredeti örökös tartományokban elsősorban abból állt, a németek és a Habsburgok uralta ezeken a területeken évszázadok szomszédságában épült a német identitás második felében a 18. század, amely közös Németországban egymást egy megerősített, dinasztikus orientált Ausztria tudat. Az étrend volt egy nagy fokú autonómiát, a Habsburg uralkodók először tartották magukat német hercegek.
A vágy és a Magyar Királyság (a magyar korona és az ő támogató országok) kell tekinteni örökös tartományokban - miután a Habsburgok meghódította a legtöbb ország a törökök (vissza) - volt az 1867 semmis (hogy Ferenc József és Erzsébet ismét hivatalosan koronázták a magyar királyi pár, Budapesten volt egy bemutatót a távozása ez az elmélet az állam).
A Maximilian I, azonban soha nem várható, hogy Habsburg domíniumokat házasság révén a hercegnő Mária burgundi, és amelynek haláleset 1482-ben jött a Habsburg-ház burgundi területek (tartásához a Rajna-vidéken, főleg [[Hollandia]]), és jött a spanyol Habsburgok. A később építeni a [[Monarchia]] területén ilyen. B. [[Galicia]], [[Bukovina]] és [[Dalmácia]] esetében a kifejezést szintén nem használják.
== Fordítás ==
{{fordítás|de|Habsburgermonarchie#Habsburgische Erblande|oldid=166290324}}
== Jegyzet ==
<references/>
▲<ǃ--=== Habsburgische Erblande ===
Mit dem Begriff ''Habsburgische Erblande'' werden die von den [[Habsburg]]ern beherrschten Territorien bezeichnet, in denen das Haus Österreich den erblichen Fürsten stellte und die schon längere Zeit im Besitz der Dynastie waren. Der Inhalt dieses Begriffs hat sich mit der Zeit gewandelt. Er diente auch als Abgrenzung für die familiäre [[Hausmacht]] innerhalb des [[Heiliges Römisches Reich|Heiligen Römischen Reiches]], als dessen [[Römisch-deutscher König|König]] oder [[Römisch-deutscher Kaiser|Kaiser]] ab 1273 mehrmals und ab 1438 in fast durchgehender Folge Habsburger Fürsten gewählt wurden.<ref>Vergl. hierzu etwa: ''[http://www.habsburger.net/de/kapitel/maximilian-i-als-herrscher-der-habsburgischen-erblande-und-kaiser-des-reiches Maximilian I. als Herrscher der habsburgischen Erblande und Kaiser des Reiches.]'' Auf ''Die Welt der Habsburger'', habsburger.net.</ref><br />
Die Habsburgischen Erblande umfassten damals bereits große Gebiete des deutschen Sprachraumes, teilweise auf Gebieten der heutigen [[Schweiz]], [[Deutschland]]s, [[Frankreich]]s und [[Österreich]]s sowie im heutigen [[Ungarn]], [[Italien]], [[Slowenien]] und [[Kroatien]].
10 ⟶ 24 sor:
Das Bestreben, auch das Königreich Ungarn (also die Ungarische Krone und ihre Nebenländer) als Erblande anzusehen – immerhin hatten die Habsburger den Großteil des Landes von den Osmanen (zurück-)erobert – wurde mit dem [[Österreichisch-ungarischer Ausgleich|Ausgleich von 1867]] hinfällig (dass [[Königskrönung Franz Josephs und Elisabeths|Franz Joseph und Elisabeth nochmals formell in Budapest zum ungarischen Königspaar gekrönt wurden]], war eine Demonstration des Abgangs von dieser Staatstheorie).
Die von [[Maximilian I. (HRR)|Maximilian I.]] durch Heirat mit der Herzogin [[Maria von Burgund]] und deren Tod 1482 zum Haus Habsburg gekommenen [[Haus Burgund|burgundischen]] Territorien (Besitzungen im Rheingebiet, vor allem die [[Burgundische Niederlande|Niederlande]]) wurden indes nie zu den Habsburgischen Erblanden gerechnet und kamen an die [[Spanische Habsburger|spanischen Habsburger]]. Für die später in die Monarchie eingegliederten Territorien, z. B. [[Galizien]], [[Bukowina]] und [[Dalmatien]], wurde der Begriff ebenfalls nicht verwendet.-->
| |||
