„Mészáros János (altábornagy)” változatai közötti eltérés

a
kis
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (kis kieg)
a (kis)
A [[első koalíciós háború|francia forradalmi háborúk]] idején, [[1792]]-ben az első Mészáros Ulánus Regiment tulajdonosa lett.[[1793]]. [[október 13.|október 13-án]] vezette [[Dagobert Sigmund von Wurmser|Dagobert von Wurmser]] tábornok 4. hadoszlopát a [[wissembourgi csata|wissembourgi csatában]], ekkor kapta meg bátorságáért a [[Katonai Mária Terézia-rend]] kitüntetést és ezzel együtt [[1794]]. [[június 5.|június 5]]-én az osztrák birodalmi bárói ''(Freiherr)'' címet is. [[1796]]. [[március 4.|március 4-én]] altábornagyi kinevezése után a franciák ellen harcolt német területen.
 
Amikor Wurmser lett a főparancsnok Itáliában, Mészáros csatlakozott hozzá. A franciák által ostromlott [[Mantova]] első tehermentesítési kísérleténél ő irányította a keleti hadoszlop fő erejét és [[castiglionei csata|castiglionei csatában]] [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] ellen harcolt. A második felmentési kísérletnél a francia erők vereséget mértek Wurmserre az [[bassanói csaták|első bassanói csatában]] [[szeptember 8.|szeptember 8-án]]. Ahelyett, hogy visszavonult volna keletre, Wurmser egyedül hagyta Mészáros divíziójáthadosztályát és Mantovába sietett. Az osztrákok kijátszották Bonapartét, mert az amíg őket kereste, elérték az erődöt. Mészáros és katonái súlyos veszteségeket szenvedtek MantovábanMantova előtt, és [[1797]]. február februárjában2-án annak feladására kényszerültek.
 
[[1797]]-ben tulajdonosa lett a ''10. Mészáros Huszár Regiment''-nek és a parancsnoka a magyar nemesi felkelőknek. [[1798]]-ban visszavonult a hadseregből. [[Csomaköz]]ön halt meg 1801-ben.