„Meztelen diplomata” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Apró módosítás
65. sor:
Az egészségügyi katonák Félixet orvosnak nézik. Félix találomra „Fertőző!” táblákat aggat egyes szobákra, köztük véletlenül Warren úréra is, aki a tárgyalásra indulna, de szobájában reked, ruháit fertőtlenítésre elviszik. Maud értesíti a napszemüveges diplomatákat, hogy Warren elkapta a bubópestist, és kormányától kér további utasítást. Szobafogságában Warren telefont kap: étele mérgezett, és csak akkor ehet veszély nélkül, ha átadja a füzetet. Warren, bár éhezik, visszautasítja a zsarolást. A szobákat végigkutató Kövér–Sovány gengszterduó Smith szobájához érkezik, itt azonban csak a halott Ranke doktort (Zenthe) találják, késsel a szívében. Sietve odébb állnak.
 
Wolfgang igazgatót a szálló elegáns éttermébe hívják: A lompos, renitens csavargó ([[Alfonzó]]), akit a vesztegzár miatt az utcáról tuszkoltak be, főúri vacsorát követel, pezsgővel, különben összetöri a berendezést. Az étterméért aggódó Wolfgang kölcsönadja neki egyik szmokingját. Az étterembe visszainduló vendég azonban a folyosón a pizsamás Smith-be botlik, aki fegyverrel kényszeríti öltözeténeköltözékének átadására.
 
Félix a tisztítóba küldött ruhák közül elemel egy fekete öltönyt. Lemegy a bárba, rendel egy whiskyt, sok jéggel. Találkozik Maud-tal, felkéri táncolni. Kigyullad a villany, a vendégek döbbenten merednek Félixre, aki ''„a szemközti tükörben meglátja magát, és sarkáig végigfut rajta a hideg: Ott áll a bárpultnál, kezében egy pohár pezsgő, és a legszigorúbb hittérítő rend bársonygalléros, papi formaruhája van rajta.”''<ref name="könyv"/> Félix érzi, hogy azonnal kitör a botrány. Harsány szónoklatba kezd: ''„Emberek! Ebben a házban ma megjelent az elmúlás mementója! Idejöttem, hogy legyek a láthatatlan kéz [[II. Nabú-kudurri-uszur|Nebukadnezár]] palotája falán!<ref>Valójában [[Bél-sar-uszur|Belsazar]] (Baltazár) király palotája falán. (Dániel könyve 5. rész)</ref> (...) »[[Mene, mene, tekel, ufarszin|Méne, méne, tekel ufárszin]]!« Eljöttem, hogy táncoljak közöttetek, hogy mulassak veletek, mert így talán süket fületek is meghallja, vak szemetek is meglátja a halált, amikor magasra emelem e bűnös kelyhet, (...) hogy megsemmisítsem, mint a világi bűn jelképét.”''<ref name="könyv"/> Földhöz vágja a pezsgőspoharat, és emelt fővel távozik. A bármixer ([[Szatmári István (színművész)|Szatmári István]]) hüledezik: ''„De minek kellett bele a jég?”''