A '''hospeshospesek''' (a telepeseket a korabeli források a ''hospes'' (latin szó jelentése: idegen, jövevény, meghívott) elnevezéssel illették)<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_1/pages/008_az_egysegesules_utjan.htm A királyi város (1242-1543)], sulinet.hu</ref> eredetileg a 11-12XI–XII. században a társadalom felső, vagyonos rétegéhez tartozó előkelőelőkelők, akiakik nagyrészt [[Nyugat-Európa|nyugatNyugat-Európából]] –, főként túlnépesedés következtében – hazájáthazájukat elhagyva letelepülőtelepültek vendégként érkezettle [[Magyarország|Magyarországon]]ra, hogy a király udvarában katonai és egyéb szolgálataivalszolgálattal szerezzenszerezzenek birtokot.
A 13telepeseket a korabeli források a ''hospes'' (a latin szó jelentése: idegen, jövevény, meghívott, vendég) elnevezéssel illették. A XIII. században vendégnekvendégeknek nevezték már azokat a parasztokat is, akik korábbi urukat kedvezmények érdekében elhagyva más birtokos földjeire települtek.
A hospesek személyes szabadsággal rendelkeztek. Szabad költözködési, birtokszerzési és vámmentességi, vásártartási joguk volt, és nem voltak kötelesek hadbavonulni sem. Közösségeiket szabadon választott bírók és esküdtek irányították.
