„Villamos vontatás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
27. sor:
{{fő|Magyarországi vasútvillamosítás története}}
 
A MÁV-nak sikerült [[1963]]-ban egy neves ([[Németország|német]], [[Franciaország|francia]], [[Belgium|belga]]) cégekből álló Nyugat-európai munkaközösség egy korszerű mozdonytípusát megvásárolnia (gondoljunk bele: 1963-ban egy teljesen „nyugati” termék behozatala mekkora mérnöki - és a háttérben politikai - elszántságot igényelt!). Az első 7hét darab [[MÁV V43 sorozat|MÁV V43]] sorozatjelzésű, univerzális jellegű mozdony üzembe helyezése után a hazai ipar licenc alapján átvette a gyártást és összesen 378 darab készült el a mozdony-típusból [[1982]]-ig. A döntés helyességét a teljes magyar vasúti járműgyártó ipar akkori technológiai megújulása igazolta, valamint az a tény, hogy ezek a mozdonyok [[2010]]-ben is a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] szállítási teljesítményének 60-65%-át továbbították.
A magyar vasút és a magyar mérnökök a villamos vontatás kifejlesztésében igen jelentős eredményeket értek el korábban.
 
33. sor:
[[Fájl:Magyarország villamosított vasútvonalai.svg|bélyegkép|jobbra|250px|A MÁV villamosított és villamosításra érett vonalai.<br> Kék: már villamosított <br>Sárga: tervezett villamosítás]]
 
A magyar vasúthálózatból a villamosított arány a [[2000]]. év végén elérte a 35%-ot. Ezzel a meghatározó nemzetközi fővonalak és a páneurópai korridorok vonalszakaszainak többsége villamos üzemű lett. Ugyan a villamosított hálózat aránya ma jelentősen elmarad az [[Európai Unió]] átlagától (Az európai uniós átlag 2000-ben 53,5%, [[2005]]-ben 54,9% volt), azonban ennek egyik fő oka Magyarország uniós átlagot messze meghaladó vasúti hálózatsűrűsége, és a gazdaságosan nem villamosítható mellékvonalak jelentős hossza. A MÁV ugyanakkor - koncentrált terhelésű hálózatára tekintettel - szállítási teljesítményének mintegy 86%-át villamos vontatással teljesíti.
 
[[2001]]-[[2006]] között a magyar vasúthálózaton a [[GYSEV]] a kezelésében lévő [[Sopron–Szombathely-vasútvonal|Sopron-Szombathely]], valamint a [[Fertővidéki Helyiérdekű Vasút|Fertőszentmiklós- Pomogy (Pamhagen)]] vonalat villamosította, ezzel a GYSEV villamosított hálózatának aránya 95%-os lett. [[2010]]-ben elkészült 56&nbsp;km-en a [[Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal]] villamosítása is. A [[2011]]-ben átvett újabb 214&nbsp;km-es vasúti pályák közül a [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal|Mosonszolnok–Csorna–Porpác]] szakaszok villamosítása készült el [[2015]]-ben. A [[Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal|Szombathely–Zalaszentiván]] vasútvonal villamosítása várhatóan 2016-ban történik meg.
42. sor:
Időközben a 16.számú Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonalat a GYSEV átvette üzemeltetésre, villamosítása pedig elindult. A 10. számú Győr–Celldömölk vasútvonal villamosítása azóta lekerült a napirendről, a 2014-2020 közötti EU-támogatási ciklus projektjei között már nem szerepel.
 
A [[2001]]–[[2005]]-ös év forgalmi adatainak legfrissebben elvégzett elemzése szerint a korábbi villamosítási program prioritásai ma is helytállóak: A 10. és a 16. vonal a MÁV legforgalmasabb nem villamosított vonalai közé tartoznak. Az elvégzett számítások szerint ezekkel a vonalakkal együtt 445&nbsp;km vasútvonal érett a villamosításra, a dízel üzemdízelüzem felváltása ezeken a vonalakon gazdaságos és rövid idő alatt megtérülő beruházás.
 
A villamosítani tervezett vonalak: