„Osztrák örökös tartományok” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Építés alatt}}
[[Fájl:HRR 1648.png|bélyeg|300px|{{Farblegende|#DEB200|A Habsburg örökös tartományok, 1648}}]]
Az '''osztrák örökös tartományok''' kifejezés a [[Habsburg-család]] által uralt ausztriai[[ausztria]]i területeket jelentette. Tartalma változott az idők során.
 
== Kialakulása, története ==
== Egyéb Habsburg-birtokok ==
 
Abban az időben a Habsburg örökös tartományok jórészt a német nyelvterületen, a mai [[Svájc]], [[Németország]], [[Franciaország]], [[Ausztria]], valamint a mai [[Magyarország]], [[Olaszország]], [[Szlovénia]] és [[Horvátország]] területén feküdtek.
Osztrák örökös tartományoknak nevezzük a Habsburg-dinasztia osztrák ágának családi birtokait. Ezek a területek képezték a későbbi Ausztria törzsterületét, de nem estek teljesen egybe azzal, úgymint [[Alsó-Ausztria]], [[Felső-Ausztria]], [[Stájerország]], [[Karintia]], [[Krajna (Szlovénia)|Krajna]], [[Tirol]], valamit az elszórtan elhelyezkedő, apró területekből álló Elő-Ausztria. Nem volt része az örökös tartományoknak a [[Salzburgi Érsekség]] és a mai [[Burgenland]] sem. Meg kell különböztetni továbbá a német örökös tartományok fogalmát, amely a Habsburgok valamennyi, a [[Német-római Birodalom|Német-római Birodalmon]] belüli birtokát jelölte, tehát az osztrák örökös tartományokon túl a [[Cseh Királyság|cseh]] és a [[Morvaorszag|morva]] területek is beletartoztak. A késő [[középkor]]tól kezdték a Habsburgokat és birtokaikat ''ausztriai ház'' néven emlegetni, és az Ausztria megnevezést a későbbiek is használták a Habsburgok országainak jelölésére.
 
Ausztria tartomány kialakulása a kora középkori frank igazgatási struktúrára vezethető vissza. Először [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] (800–814), majd [[I. Ottó német-római császár]] (előbb király: 936–962) hozott létre a [[Bajor Hercegség]] északkeleti csücskében őrgrófságot az [[avarok]], illetve a [[magyarok]] elleni védekezés érdekében. 976-ban a területet a frank eredetű [[Babenberg-ház]]ból származó ''Liutpold''nak (976–994) adományozták, s a dinasztia tagjai 1246-ig uralkodtak a terület felett. Az Ostarrichi kifejezés, amelyből a későbbi Ausztria és Österreich formák is származnak, először egy 996. november 1-jére keltezett, a [[freising]]i főapátság számára kiállított oklevélben szerepel a Duna-menti területek [[Ybbs]] és [[Traisen]] közti szakaszának megjelölésére. A latinosított Austria változat a [[12. század]] folyamán szorította ki a terület egyéb megnevezéseit (oriens, plaga priens stb.). A területet 1156-ban választották le a Bajor Hercegségről, és [[Osztrák Hercegség]] néven [[II. Henrik osztrák herceg]]nek (Babenberg/Jasomirgott) (1156–1177) adományozták, aki székhelyét [[Bécs]]ben rendezte be. Ausztria felosztása Alsó- és Felső-Ausztriára az [[Enns]] folyó mentén, amely 1853-ig közigazgatási határvonalat is jelentett, ami (Přemysl) [[II. Ottokár cseh király]]nak (1253–1278) köszönhető, aki a Babenberg-örökségért folytatott küzdelmek során használta először ezt a felosztást. A Babenberg-család kihalását (1246) követő zavaros időszak után a Habsburg [[I. Rudolf német király]] (1273–1291) adományozta Ausztriát fiainak 1282-ben, ezzel megkezdődött a Habsburgok több évszázados uralma a terület fölött. A Bécs-központú Alsó-Ausztria tartomány a Nagy kiváltságlevél 1453-as elismerése óta főhercegség volt, a [[Linz]]-központú Felső-Ausztria csak 1784-ben lett a főhercegség része, addig mindössze fejedelemségnek számított.
 
Stájerországot, az eredetileg a Bajor Hercegség és Karintia területéből leválasztott őrgrófságot uraik Steier nevű központjukból kormányozták a [[11. század|11]]-12. századtól. Innen ered a terület elnevezése. Az őrgrófságot 1180-ban emelte hercegséggé [[Barbarossa Frigyes]] (1152–1190). A terület az 1186-ban megkötött és 1192-ben életbe lépett [[georgenburg]]i örökösödési szerződéssel került az osztrák hercegek birtokába, és 1282-ben a Habsburgoké lett Ausztriával együtt. Fővárosa [[Graz]]ban volt.
 
Karintia tartomány szintén a Bajor Hercegség részét képezte a kora középkor folyamán. 976-ban emelték önálló hercegséggé a bajor herceg hatalmának csökkentése végett. A [[13. század]]ban a hercegség II. Ottokárhoz került, majd 1276 és 1286 között rövid időre Ausztriával egyesítették. 1286-ban Karintiát a tiroli grófi család szerezte meg, amelynek 1335-ös kihalása után [[IV. Lajos rajnai választófejedelem]] (Bajor Lajos) (1314–1347) a Habsburgoknak adományozta a területet. Fővárosa [[Sankt Vein]], a [[15. század]]tól [[Klagenfurt]] volt. Karintia hercegének hatalma az 1040-ben őrgrófsággá szervezett Krajnára is kiterjedt, amely így Karintiával együtt 1335-ben szállt a Habsburgokra.
 
A Tiroli Grófság területe a 11. század elejéig volt a Bajor Hercegség része. 1027- ben [[II. Konrád császár]] (1024–1039) választotta le [[Brixen]] és [[Trient]] püspöke számára, akik közösen uralkodtak felette. A katonai és igazságszolgáltatási feladatok ellátását világi nemesekre, grófokra bízták, akik a 12. század végétől Tirolban lévő székhelyükről kormányoztak. Innen kezdték őket tiroli grófoknak nevezni. Tirolt 1363-ban az osztrák hercegek örökölték meg, és innentől a grófság a Habsburg-család birtokai közé tartozott. A tartomány központja [[Meran]], a 15. századtól [[Innsbruck]] volt.
 
Elő-Ausztria valójában nem önálló tartomány volt, hanem elszórtan elhelyezkedő, különböző nagyságú és jogállású területek összessége. Ennek következtében gyakran vita tárgyát képezi, hogy mennyiben sorolható az örökös tartományok közé. A középkor és kora [[újkor]] folyamán, a nemzetközi politikai viszonyok változásának is betudhatóan, az Elő-Ausztriához sorolt területek sokszor változtak. Ehhez a tartományhoz tartoztak kezdetben a Habsburgok ősi észak-[[svájc]]i birtokai [[Aargau kanton|Aargau]], [[Zürichgau]] és [[Thurgau kanton|Thurgau]] tartományokban. Ezeket a Habsburgok a 14-15. század folyamán veszítették el, mivel a területek csatlakoztak a mai Svájc területén megalakul [[Eidgenossenschaft]]hoz (Zürichgau 1351-ben, Aargau 1415-ben, Thurgau 1460-ban). A területek véglegesen az 1499. szeptember 22-én megkötött [[bázeli béke]] alapján függetlenedtek, amely a [[sváb háború]] (1499. február-szeptember) lezárásaként minden birodalmi joghatóságot megszüntetett az Eidgenossenschaft tartományai felett. További ősi Habsburg-birtokok terültek el [[Elzász]]ban és [[Sundgau]]ban, amelyeket az 1648-as [[vesztfáliai béke]] csatolt [[Franciaország]]hoz. A szintén ebben a térségben található [[Breisgau]] és [[Svábföld]], amelyek kezdetben az örökös tartományok részét képezték, a [[napóleoni háborúk]] idején, 1805-ben vesztek el, amikor a Habsburgok kénytelenek voltak lemondani ezekről a területekről [[Baden-Württemberg]] és [[Bajorország]] javára. Az ősi birtokoknál később csatolták Elő-Ausztriához [[Vorarlberg]]et, amelynek nagy része 1375-ben került Habsburg kézre, további területeit a dinasztia 1390 és 1523 között vásárlások útján szerezte meg. [[16. század]]i szerzemény volt [[Hagenau]] (1504), [[Konstanz]] városa (1548) és [[Ortenau]] (két részletben: 1551 és 1556). [[I. Lotaringiai Ferenc]] (1745–1765) révén került a családi birtokok közé [[Falkenstein]] (1745/1765), majd 1780-ban [[Tettnang]], végül 1804-ben [[Lindau]] és [[Rothenau]] lett az örökös tartományok része.
 
Abban az időben a Habsburg örökös tartományok tehát jórészt a német nyelvterületen, a mai [[Svájc]], [[Németország]], [[Franciaország]], [[Ausztria]], valamint a mai [[Magyarország]], [[Olaszország]], [[Szlovénia]] és [[Horvátország]] területén feküdtek.
 
A szándék, hogy a Magyar Királyságot (a magyar korona és az őt támogató országok) az örökös tartományok részének kell tekinteni – miután a Habsburgok a legtöbb országot visszahódították a [[Oszmán Birodalom|töröktől]] – 1867-tól semmis lett, amikor [[I. Ferenc József magyar király]] és [[Wittelsbach Erzsébet magyar királyné]] esetében hivatalosan megkoronázták a magyar királyi párt, [[Budapest]]en demonstrálták ezen államelmélet időszerűtlenségét).
 
[[I. Miksa német-római császár]] esetében azonban soha nem volt várható, hogy Habsburg-domíniumokat házasság révéndomíniumokhoz a burgundi Mária hercegnő,hercegnővel éstörtént amelynekházassága halálesetfolytán került, akinek halála 1482-ben jött a Habsburg-ház burgundi területeinek (megtartásához vezetett a [[Rajna-vidék]]en, főleg [[Hollandia]] területén), és jöttekezen kívül uralkodtak még a spanyol Habsburgok. A később létrehozott [[Osztrák–Magyar Monarchia]] területén, pl. [[Galicia]], [[Bukovina (régió)|Bukovina]] és [[Dalmácia]] esetében a kifejezést szintén nem használják.
{{Portál|Történelem}}
 
== Jegyzet ==