„Nagybiccsei járás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Története: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
7. sor:
A Nagybiccsei járás 1922-ig egyike volt az egykori [[Trencsén vármegye]] járásainak. Területe azonban eltért a maitól, mivel északon ide tartozott a mai [[Csacai járás]]ból [[Hegyeshely]], [[Trencsénmakó]], a ma [[Turzófalva|Turzófalvához]] tartozó [[Turková]] és az akkor még nem létező [[Dlhavölgy]] egy része, északkeleten a mai [[Zsolnai járás]]ból [[Trencsénhosszúmező]] és a ma [[Szedernye|Szedernyéhez]] tartozó [[Köblös]], viszont délen a [[Vágbesztercei járás]]hoz tartozott a [[Vág (folyó)|Vág]] túlpartján fekvő [[Almásfalu]], [[Marsófalva]], [[Peredmér]] és [[Szulyóváralja]], valamint a ma egymással egyesült [[Alsómélyesd]] és [[Felsőmélyesd]], illetve a [[Nagybiccse|Nagybiccséhez]] tartozó [[Rabó]]. Trencsén megye és vele a Nagybiccsei járás 1918-tól [[Csehszlovákia|csehszlovák]] uralom alatt állt, amit a [[trianoni békeszerződés]] erősített meg 1920-ban.
1923-ban, Csehszlovákia közigazgatási felosztásának átszervezésekor a Nagybiccsei járás határai jelentősen megváltoztak. Északon Hegyeshelyt és Trencsénmakót átcsatolták a Csacai járáshoz, a Vágbesztercei járástól viszont idecsatolták a fentebb felsorolt hét községet, továbbá [[Alsóricsó]], [[Felsőricsó]], [[Pásztorzávod]], [[Ricsóváralja]] és [[Szurkos (Szlovákia)|Szurkos]] községeket is a Vág balpartjáról. A járás így kialakult területe ezután 1949-ig változatlan maradt. Ugyancsak 1923-ban a mai Szlovákia területét hat [[Nagymegye (Csehszlovákia)|nagymegyére]] osztották, a járás ezek közül [[Vágmente megye|Vágmente megyéhez]] ''(Považská župa)'' került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett. 1938-ban ismét hat megyét hoztak létre, a Nagybiccsei járás ezek közül [[Trencséni kerület|Trencsén megyéhez]] ''(Trenčianska župa)'' tartozott, majd amikor 1939-ben Csehszlovákia megszűnt, a független [[Szlovákia|Szlovákiában]] a beosztás változatlan maradt. A [[második világháború]] után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak.
1949-ben újabb átszervezésre került sor, ekkor azonban a Nagybiccsei járás határai csak kis mértékben változtak: északon a Csacai járással közös határát áthelyezték a Vág és a [[Kiszuca]] vízválasztójára, aminek következtében az ekkor létrehozott Dlhavölgy községet, továbbá a ma Turzófalvához tartozó Turková településrészt elcsatolták innen. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület ''(kraj)'' lett, a Nagybiccsei járás pedig a Zsolnai kerülethez került.
| |||